A rossz idő miatt többszöri halasztás után, hazai idő szerint ma hajnalban rendben startolt Japánból az Astro-E2 csillagászati műhold. A műhold sikeresen levállt a hordozórakétáról és első jeleit vette a santiagói követőállomás.
Ucsinourából, a JAXA japán űrügynökség bázisáról július 10-én sikeresen elindult a hivatalosan Astro-E2 nevű mesterséges hold. Az 1,6 tonna tömegű röntgencsillagászati holdat egy japán M-V rakéta juttatta Föld körüli pályára. A sikeres bejelentkezés után a műhold beceneve Szuzaku lett. A végleges körpálya 560 km-es magasságban húzódik majd. A tervek szerint a start után 4 nappal kerül sor a napelemek, 9 nappal pedig a röntgenteleszkóp kinyitására. A mesterséges hold tervezett élettartama 5 év.
Az Astro-E2 tudományos programjáról néhány napja már röviden írtunk (ld. a lenti linket). A hold a 2000-ben az indításakor tönkrement Astro-E pótlására készült. A Hakucho, Tenma, Ginga és ASCA után ez az ötödik japán röntgencsillagászati hold. A program nemzetközi részvétellel zajlik, jelentős amerikai hozzájárulással. Egészen új technológiák kipróbálására is sor kerül, így nagyobb energiájú röntgensugárzást, a korábbiaknál egy nagyságrenddel nagyobb pontossággal tudnak majd vizsgálni.
A NASA részt vett a főműszer, a nagyfelbontású röntgen színképelemző (X-ray Spectrometer, XRS) meg- építésében. Az XRS működése az egyes beérkező röntgen-fotonok által a detektorban okozott hőhatás mérésén alapul. Az egy-egy becsapódó foton által kiváltott hőhatás mérése a mikro-kaloriméterek rendkívüli hűtését igényli: hidegebb lesz „bent”, mint kint, a világűrben! Az XRS működési élettartamát kb. 2 évre korlátozza a rendelkezésre álló hűtőanyag (szilárd halmazállapotú neon) mennyisége. A többi fedélzeti műszer a négy, CCD detektorral felszerelt képalkotó spektrométer (X-ray Imaging Spectrometer, XIS) és a nagy energiájú (kemény) röntgensugarakat detektáló berendezés (Hard X-Ray Detector, HXD). Mindhárom fajta műszer egy adott időpontban az égbolt ugyanazon részét figyeli.
Az Astro-E2-vel a csillagászok jól kiegészítik majd a NASA Chandra és az ESA XMM-Newton röntgen-űrtávcsöveinek méréseit. A tudományos célpontok közt a fekete lyukakba zuhanó felforrósodott gáz, a csillagrobbanások során felszabaduló nagy hőmérsékletű anyag – köztük a keletkező új kémiai elemek –, illetve a csillagok és galaxisok közötti teret kitöltő forró gázfelhők röntgensugárzását tanulmányozzák majd.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Startra kész az Astro-E2
A jövő űrhajózása - a MANT diákpályázatának kiírása (pdf)
Az Astro-E2 honlapja (ISAS/JAXA)
Astro-E2 információs oldal (NASA GSFC)