A NASA bejelentette, hogy a Marsra tartó Curiosity (MSL – Mars Science Laboratory) rover startját – a rakétarendszer egy kisebb részegységének cseréje miatt – egy nappal későbbre halasztották. A jelenleg tervezett indítási időpont 2011. november 26.
A Mars Science Laboratory (MSL) indítását azért halasztották el, mert az űrszondát pályára állító Atlas-5 rakétán a repülést szabályozó rendszer egyik akkumulátorát ki kell cserélni. A floridai Cape Canaveralről tervezett indítás hivatalos időpontja jelenleg november 26., helyi idő szerint 10:02 (közép-európai idő szerint 16:02), amikor egy 103 perces indítási ablak nyílik meg. A rover a tervek szerint 2012. augusztus 6-án éri el célpontját, és landol a Marson, ahol sikeres leszállás esetén megkezdheti kiválasztott kutatási területének részletes vizsgálatát. A küldetés tervezett Mars-felszíni időtartama két földi év, de ha a rover megfelelő állapotban marad, a program meghosszabbítható.
A NASA Curiosity rovere a tisztaszobában, a Kennedy Űrközpontban. A roverre szerelt tudományos eszközök össztömege tízszeres az eddigi Mars-roverekhez viszonyítva. Az új marsjáró mérete egy átlagos személyautóéhoz hasonlítható. (Kép: Ken Kremer)
A Curiosity építésének idődiagramja. 2004-ben az előtanulmányok elkészítésével kezdődött a program, majd 2005-ben megkezdték a konkrét fejlesztéseket. Eredetileg 2009-re tervezték a startját, de az építés közben felmerült problémák miatt ezt két évvel elhalasztották. (Kép: CNES)
Küldetésének főbb céljai:
A feladatok teljesítéséhez a rovert tíz különböző tudományos eszközzel látták el. Ezeket egy nemzetközi tender keretében választották ki, két európai (egy-egy német és spanyol), egy orosz és hét amerikai fejlesztő csapat nyerte el a lehetőséget.
A tudományos eszközök elhelyezkedése a Curiosity roveren. (Kép: NASA)
A 850 kg-os MSL Curiosity rover szerelés közben (NASA JPL, Pasadena, Kalifornia, 2011. június). (Kép: NASA / JPL-Caltech)
Miután a Curiosity tesztek hosszú sorozata után elkészült, a személyzet a végleges összeszerelés helyére szállította az eszközt.
A Mars Science Laboratory a Kennedy Űrközpontban, 2011. október 5-én. A rover középen látható, már a védőkúp belsejében; alul a rögzítésre váró hővédő pajzs. (Kép: NASA)
Amennyiben a rover indítása sikeres lesz, és a nyolc és fél hónapos út után épségben megérkezik a Marshoz, a légköri fékezés és a leszállás a következők szerint zajlik majd.
A grafika a Curiosity landolásának folyamát mutatja be. (Kép: NASA)
Az eddigi Mars-szondák leszállóhelyei (sárga színnel jelölve), további potenciális leszállóhelyek, és a Curiosity rover célpontja, a Gale-kráter pozíciója a Marson. A Gale-krátert több mint 100 lehetséges leszállóhely közül választottak ki. (Kép: www.planete-mars.com)
Kapcsolódó cikkek:
Már a rakéta tetején a Curiosity
Gale-kráter
A Curiosity kerekei
Elnevezték a jövendő marsjárót
Mars Science Laboratory: 2011-re halasztva
Kiválasztották a Mars Science Laboratory műszereit
A kudarccal teli kezdet után a program a Mariner-9-cel csúcsra ért. Globális porvihar, Tharsis-vulkánok, Valles Marineris, ezekkel ismerkedhetett meg a világ a szonda eredményei által, ahogy kirajzolódott a szomszéd világ képe. A siker teljes volt. Olyannyira, hogy a marsi leszállás színhelyeit is kijelölhette a NASA.
