Dél-Amerikában is csökken a tavak vízszintje. A sós tóból szárazra kerülő sót a szél a termőföldre hordja, ami szikesedést okoz.
Dél-Amerikában is csökken a tavak vízszintje. A sós tóból szárazra kerülő sót a szél a termőföldre hordja, ami szikesedést okoz.
Augusztus elején villámárvíz öntötte el Észak-Amerika legszárazabb területét, a kaliforniai Halál-völgyben fekvő Furnace Creek település környékét.
A Marsra és a Földre egyaránt jellemzők a porviharok. Vannak köztük hasonlóságok, de alapvető különbségek is.
Sorozatunk előző részében belga, brit, dán és francia híreket olvashattak. Folytassuk most két még északibb országgal.
Michigan állam északi részén ritkán fordulnak elő erős tornádók. Június elején azonban mégis volt egy, pusztításának eredménye műholdképen is látszik.
A NOAA bemutatta a márciusban indított új amerikai geostacionárius meteorológiai műhold első képeit.
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) külső részén elhelyezett kamera készítette ezt a különleges fényképet az Atlanti-óceán fölött.
Amerika új geostacionárius időjárási műholdja egy Atlas-5 rakétával indult Floridából.
Pillanatonként több tucatszor lecsap, valahol a Földön, de alkalmanként még 30 mikroszekundumig se tart, ezért nehéz részletesen vizsgálni. A műholdak segítenek.
A tongai vulkánkitörésből származó felhő terjedését a Copernicus program Sentinel-5P műholdjával követik.
Mindkettő az USA Utah államában található, az egyik természetes és sekély, a másik mesterséges és mély, de közös bennük, hogy mindkettőnek számottevően csökken a vízszintje.
Almería tartomány Spanyolország délkeleti részén Európa egyik legaszályosabb területe, de a talajvíz felhasználásával a fóliasátrakban intenzív termelés folyik.
Mennyiségét tekintve a tavak párolgása csekély az óceánokéhoz képest, ám előbbiek párolgása a Föld szűkös édesvízkészletét csökkenti.
Kétrészes sorozatunkban először a meteorológiai műholdak adta lehetőségekről esik szó.
A NASA megbízásából három indítás során hat TROPICS műhold állna pályára a még mindig kísérletinek számító hordozóeszközzel. A mostani volt a sorozatban az első – és sikertelen – start.
A tavaszi hóolvadás után heves tűz pusztított a mongol sztyeppén, ami ritka légköri jelenséget hozott létre.
A szaharai port ezúttal nem az Atlanti-óceán, hanem Európa felé sodorta a szél, a porból hazánkba is jutott.
Meteormegfigyelő műholdak nincsenek, a más célúak azonban erre is használhatók. Mint kiderült, a tűzgömbök a világűrből is látszanak.
A Szahara pora nem ritka vendég az afrikai partoktól csak 100–200 kilométerre fekvő szigetcsoporton, ezúttal azonban egy különleges légköri jelenségnek is tanúi lehetünk.
A Csendes-óceánban történt hatalmas vízalatti kitörést követő hamu- és gázfelhő terjedését műholdas képek sorozatán is lehet követni.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu