Az ESA SMOS radaros műholdja az óceáni vizek sótartalmának és a talaj nedvességtartalmának mérésére készült, 2009 novemberében állították pályára. A műholdas adatok alapján is jól felismerhető az a szárazság, ami az idei tavaszon Európát sújtja.

...avagy hogyan ötvözik a sportot, a Barcelona World Race vitorlásversenyt a világűrből végzett tudományos kutatással.

A régóta várt Elektro-L nevű új sorozat első tagját geostacionárius pályára szánják.

A Föld nagyobb tavainak első, űrből végzett távérzékeléssel történt globális felmérése azt mutatja, hogy a vizek hőmérséklete az elmúlt 25 évben emelkedett.

Korábban azt gondolták, hogy a növekvő hőmérséklet kedvez a növények fejlődésének. Műholdas adatok alapján most kimutatták, hogy az elmúlt évtizedben a törvényszerűség globális méretekben megfordulni látszik.

2010 nyarán Oroszországban többféle súlyos természeti csapással kell megküzdeni.

Az atlanti-óceáni hurrikánszezon ebben az évben az átlagosnál aktívabbnak ígérkezik. Milyen a vízfelszín hőmérséklete most?

Földmegfigyelő műholdakkal nem csak az izlandi vulkánból származó hamu vízszintes kiterjedését, de a felhő magasságát is meg tudták mérni.

1960 áprilisának első napján állították pályára az Egyesült Államokból a TIROS-1 mesterséges holdat.

A GOES rendszer legújabb tagja nem csak az időjárás-előrejelzésben segít.

Kaliforniából ma elindult a NASA új klímakutató mesterséges holdja, de úgy járt, mint 2009-ben ugyanilyen rakétával egy másik.

Panama, Costa Rica, Kolumbia. Ezek az országok voltak a rejtvényül feladott térképrészleten. Kiderül az is, ki nyerte tőlünk az első Iskolai Űratlaszt.

Míg itthon a belvíz okoz gondot, a világ másik felén, Dél-Amerikában, az Amazonas medencéjében rekordszárazság van. Műholdképek segítségével mutatjuk be a jeleit.

Mennyi hó esett? Megmutatják a műholdak! Már működik és nyilvánosan elérhető az ESA finn vezetéssel létrehozott GlobSnow szolgáltatása.

Az európai MetOp-A műholdon repülő francia építésű műszerrel a légkör legalsó rétegében, a troposzférában felgyülemlő ózon mennyiségét is mérni tudják.

Az európai hordozórakéta ismét két műholdat állított pályára Francia Guyanából.

A legtöbb tudományos, távérzékelő műhold, valamint egyes meteorológiai holdak alacsonyan, a Föld felszínétől csak néhány száz km-re keringenek.

Mi történik, ha a Föld középpontjától mérve épp 42 164 km távolságban, körpályán kering egy űreszköz?

A mobil távközlési műholdrendszer új generációs tagjain más fedélzeti berendezéseket is szívesen elhelyezne az Iridium cég. Az amerikai légierő is komolyan érdeklődik a lehetőség iránt.

Hamarosan elindulhat a 2005-ben start közben megsemmisült CryoSat pótlására készült űreszköz.