Francia és belga kutatók áttöréssel felérő eredményt publikáltak, ami a felszín közelében levő levegőszennyezettség mérését illeti infravörös műholdas érzékelőkkel.
Most először sikerült az emberi tevékenységhez köthető szennyezést (például szén-monoxidot, kén-dioxidot és finom szemcséjű port) a légkör legalacsonyabb, közvetlenül a felszín fölötti rétegében is megbízhatóan detektálni Föld körüli pályáról. A méréseket az első európai MetOp poláris meteorológiai műholdon működő IASI (Infrared Atmospheric Sounding Interferometer) berendezéssel végezték, egy olyan hely fölött, ahol sajnos a legnagyobb volt a várható „jel”: az Észak-kínai-síkság területén, Peking és a környező nagyvárosok térségében. Az eredményeket részletező szakcikk a Geophysical Research Letters folyóiratban jelent meg.
A kínai hatóságok igyekezete ellenére az ország számos területén, de főleg Peking és más ipari városok környékén időről időre súlyos környezeti problémák lépnek fel. Ilyenkor az egészségre káros határértékeket lényegesen meghaladó szennyezettségeket mérnek. A becslések szerint évente mintegy 300 ezer korai haláleset vezethető vissza a légszennyezés hatására Kínában. Tavaly januárban például a fővárosban addig soha nem látott szintet ért el a levegő szennyezése. Ez részben a szezonális csúcsán levő szénfűtéssel, részben a kedvezőtlen időjárási körülményekkel (a szélcsenddel és a hőmérsékleti inverzióval) volt magyarázható, ami miatt a szennyezés hosszabb ideig megrekedt a felszín közelében. Volt rá példa, hogy a szálló por koncentrációja 40-szeresen meghaladta az egészségügyi világszervezet által elfogadott napi határértéket.
A szén-monoxid (balra) és a kén-dioxid (jobbra) területi eloszlása Peking környékén, 2013. január 12-én. A kéktől a vörösig terjedő színskála egyre magasabb koncentrációkat jelez. A fehér területekről nem sikerült adatot gyűjteni, például a felhőborítottság miatt. (Kép: Anne Boynard, LATMOS-IPSL, CNRS / UPMC / UVSQ)
A légszennyezés mérésére Kínában is létezik ugyan egy kiterjedt földi állomáshálózat, de a mérőműszerek földrajzi eloszlása nem egyenletes. Így nehezebb pontosan követni és előre jelezni a folyamatokat, mintha földrajzilag egyenletes eloszlásban állnának rendelkezésre az adatok. Épp ebben segíthetnek a műholdas mérések, amelyek nincsenek a földi állomásokhoz kötve. Ugyanakkor kedvezőtlen, hogy az alacsony Föld körüli pályáról végzett megfigyelések elsősorban a légkör magasabb, a felszín felett 2 és 10 km közötti rétegére vonatkoznak. Mindeddig a felszínközeli mérések elég reménytelennek tűntek. Ezt cáfolta meg a mostani eredmény, ami – legalábbis bizonyos feltételek teljesülése esetén – igazolta, hogy be lehet vonni távérzékeléssel kapott adatokat is a légszennyezettség monitorozásába. Ehhez egyrészt stabil időjárási helyzet, másrészt az kell, hogy a földfelszín és a fölötte levő légréteg hőmérséklete jelentősen eltérjen. Ha ez teljesül – mint 2013 januárjában Kína északkeleti részén –, akkor sikerülhet feltérképezni a felszínközeli szén-monoxid, nitrogén-dioxid, ammónia és az aeroszolok koncentrációját.
Az ilyen mérési adatok a jövőben jelentősen segíthetik a regionális szintű légszennyezés nyomon követését, előrejelzését, a hatások elleni óvintézkedéseket, netán a megelőzést, különösen a leginkább érintett Kínában. Azóta, a MetOp-B műholddal már egy második IASI műszer is repül és munkába állt, így az infravörös sávban már kétszer annyi adatot tudnak gyűjteni, mint korábban. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Szolgálatba lépett a MetOp-A
Ammónia a légkörben
Az Etna kitörése – egy kicsit másképp
Ózon három kínai nagyváros körül
Úton a MetOp-B
Füst és por a levegőben
A levegő Pekingben
A sárkány mérges lehelete
Légköri összetevők mérése az űrből
Légszennyezettségi csúcsok műholdas elemzése Kína fölött (Science Daily)
Leszállás egy üstökösmagon, két új szonda érkezése a Marshoz, új műholdak és űrszondák: ez (is) áll előttünk ebben az évben.
