Az akkor még igen fiatal Európai Űrügynökség az első geostacionárius meteorológiai műholdját 1977. november 23-án állította pályára.

A régiekről ritkábban, inkább az új műholdakról szólnak a hírek. A tavasszal leállított Meteosat-5-re kicsit megkésve, az első és utolsó felvételével emlékezünk.

Bő fél évvel a start után, a sikeres tesztek végeztével az első poláris európai meteorológiai műhold megkezdte szolgálatszerű működését.

Az amerikai hadsereg legújabb mesterséges holdját Delta-4 rakéta emelte magasba.

Bajkonurból még mindig nem startolt Európa első, poláris pályára álló meteorológiai mesterséges holdja.

Az április végén indított amerikai felhőkutató mesterséges hold radarja az első bekapcsolás után 30 másodperccel már használható adatokat szolgáltatott.

Több hónapos késedelem után Kaliforniából elindult két mesterséges hold, a Calipso és CloudSat, amelyek az időjárás és a klíma kutatásában kapnak majd szerepet.

Az ESA távérzékelő holdjai rendszeresen elkészítik az európai tengerek vízhőmérsékleti térképét. Az újabban használt éjszakai adatokból készült az a látványos kép, amelyet bemutatunk.

A napokban elküldte első felvételeit a legújabb európai geostacionárius meteorológiai műhold, a Meteosat-9 (korábban MSG-2). Felvételeivel hamarosan találkozhatunk a hazai televíziókban is...

Európa legújabb földmegfigyelő mesterséges holdja a sarkvidéki jégtakarót vizsgálta volna 700 km magas poláris pályáról, de nem érte el tervezett pályáját, a tengerbe zuhant.

A Japán Űrügynökség szolgáltatása közel valós időben (kb. 4 óra késéssel) az egész bolygóra kiterjedő esőtérképet állít elő, műholdas mérési adatok felhasználásával.

Júniusban az ELTE műholdvevő állomásán egy újabb antennatányér és a hozzátartozó vevőrendszer lépett üzembe. A Meteosat-műhold jeleinek vétele indult meg ezáltal, az ELTE és az EUMETSAT között, az Országos Meteorológiai Szolgálat közvetítésével létrejött szerződés eredményeként.

A TRMM műhold mérései alapján elkészítettek egy térképet, amelyen bolygónk leghevesebb zivatarainak előfordulási helyei azonosíthatók.

Júliusban már alig több mint 3 perc választotta el az első, poláris pályára szánt európai meteorológiai holdat az indítástól.

Július 24-én a már egy hete tartó kánikulát heves, felhőszakadással és jégesővel kísért hőzivatar szakította meg a főváros térségében.

A régóta várakozó GOES-N egy Delta-4 hordozórakétával emelkedett a magasba, hogy hamarosan geostacionárius pályára álljon.

A MetOp-A lesz az első olyan európai meteorológiai mesterséges hold, amely poláris pályán kering.

Az ESA tagállamai hozzájárultak az októberi start során megsemmisült földmegfigyelő mesterséges hold újbóli megépítéséhez.

Ahogy Európába beköszönt a hideg évszak, egyre gyakoribb lesz a magasnyomású zónákban kialakuló alacsonyszintű felhőzet és köd. Ilyenkor a pára az alacsonyabb területeken összegyűlik, miközben a magasabb gerincek, csúcsok szikrázó napsütésben úsznak.

Európai mesterséges holdak adatait is felhasználják, hogy minél pontosabban követhessék és előre jelezhessék a trópusi viharok viselkedését.