Mi köze lehet az űrkutatásnak az olimpiai játékokhoz? Néhány példát összegyűjtöttünk.
A Pekingben augusztus 8. és 24. között megrendezendő nyári olimpiai játékok előestéjén olyan űrkutatási kapcsolódásokat szedtünk össze, amelyek egy része ma már szinte természetesnek, más része talán meglepőbbnek tűnhet.
A kínai főváros a paralimpiai játékokra (szeptember 6-17.) is készül, ezért közel két hónapig a világ figyelmének középpontjában áll majd. Várhatóan rengeteg külföldi érdeklődő látogat el az eseményekre. Már e nagy világversenyek előtt is köztudott volt, hogy Peking a világ egyik leginkább szennyezett levegőjű nagyvárosa. Erről az év elején mi is írtunk, amikor beszámoltunk egy, a levegő minőségét folyamatosan figyelő rendszer üzembe állításáról. Július 20-án egy sor környezetvédelmi óvintézkedést vezettek be Pekingben. Korlátozták a gépkocsiforgalmat, egy-egy napon felváltva csak a páros ill. páratlan számra végződő rendszámú autók közlekedhetnek. Csak a taxik és az olimpiai résztvevők szállítását végző járművek kivételek a szabály alól. Emellett Pekingben leálltak az építkezések. A környékbeli ipari üzemekben felfüggesztették a termelést. A korlátozások két hónapon át tartanak majd. A számítások szerint a károsanyag-kibocsátás ezalatt 60%-kal esik vissza!
A NASA Terra távérzékelő műholdjának MODIS érzékelőjével július 21-én készült felvétel Peking környékéről (fenti kép). A júniusi körülményekhez (lenti kép) képest a Kelet-Kínát borító fátyolos köd viszonylag világosnak tűnik.
(Kép: NASA / J. Schmaltz / MODIS Rapid Response Team, GSFC)
A NASA Aqua távérzékelő műholdjának MODIS érzékelőjével június 12-én készült felvétel Kína keleti részéről. A piszkosszürke ködréteg déli irányban gyakorlatilag átlátszatlanná válik.
(Kép: NASA / MODIS Rapid Response Team, GSFC)
A köd kialakulását, s így a Pekingi légszennyezés mértékét egy sor tényező befolyásolja: a helybéli károsanyag-kibocsátás mellett az időjárási folyamatok (szél, csapadék), illetve az, hogy távolabbi vidékekről mennyi légszennyező anyag jut a körzetbe. A júniusi vastag réteg kialakulását például részben az orosz területeken fellobbanó erdőtüzek füstjének tudják be.
Nem véletlen, hogy Kínában az olimpia idején kiemelt szerepet kap az időjárás-előrejelzés. Ehhez a munkához a műholdakról származó megfigyelési adatokat is felhasználnak. A kínai meteorológiai műholdak hálózatát májusban épp az olimpiára készülve egészítették ki egy vadonatúj holddal (Feng Yun-3A).
Egy másik, ma már szokványos űralkalmazás az olimpiával kapcsolatban a távközlési mesterséges holdak használata. A nézők és hallgatók a Föld minden pontján szeretnék élvezni a helyszíni közvetítéseket és képeket – lehetőleg valós időben és kiváló minőségben. Ennek a megnövekedett adatforgalomnak a kiszolgálása jórészt műholdakon keresztül történik.
Az 1970-es évek elején a műholdas közvetítések még újdonságnak számítottak. Olyannyira, hogy grafikus az olimpiai játékokat köszöntő magyar bélyegblokk egyik fő motívumának egy mesterséges holdat választott. (Magyar Posta, 1972, tervező: Cziglényi Ádám)
Meglehetősen közvetett módon, de mégis van köze egymáshoz az űrkutatásnak – és a súlyemelésnek! A sportág olimpiai versenyeit ugyanis a Pekingi Repülési és Űrkutatási Egyetem 2001-ben épült sportcsarnokában rendezik majd. A hétköznapokban itt edzenek az ázsiai ország űrhajósjelöltjei. Arról pedig, hogy az úszók versenyeire milyen hatással lesz az űrkutatás, cikkünk második részében olvashatnak majd.
(Folytatjuk!)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A levegő Pekingben
A második „olimpiai műhold” Kínából
Műholdakon keresztül az Olimpiáig!
Olimpia és űrkutatás (2. rész)
Légszennyezés elleni intézkedések Pekingben (NASA EO)
Az olimpiai súlyemelő-stadion (CBC)
Műholdas méréseket is alkalmaznak a főleg a nagyvárosokat sújtó nyári hőhullámok következményeinek enyhítésére.
