...műholdas távérzékelési módszerrel készítik el a Földközi-tenger nagy felbontású hőmérsékleti térképét.

Űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról, az ŰRVILÁG Olvasóinak ajánlva: Az AQUA műhold MODIS szenzorának felvételén nyomon követhetjük, hogy melyik hegyek, hegységek csúcsa „lógott ki” a Kárpát-medencét egész december elején kitöltő alacsonyszintű rétegfelhőből.

A technikailag fejlettebb új és jobb műszerekkel felszerelt meteorológiai műhold, a második generációs Meteosat (MSG) adásait már operatívan veszik és alkalmazzák az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Egy, a Magyar Űrkutatási Iroda által támogatott projektnek köszönhetően, az új információkat már rendszeresen felhasználják a napi időjárás előrejelzésében is.

Nemrég állították Föld körüli pályára Tajvan második mesterséges holdját.

Az ESA Envisat távérzékelő holdjával készített kép a Fülöp-szigeteken a múlt héten pusztító Nida tájfunt mutatja.

Homok és porviharok nem csak a Marson, hanem a Földön is vannak: ez látszik a Terra műhold egyik lenyűgöző felvételén.

Az antenna pozíciójának hibája miatt félő volt, hogy június 27-től elsötétülnek a SOHO képei, s 19 napig nélkülöznünk kell a Napot figyelő „űrszem” adatait. Úgy tűnik azonban, hogy sikerülhet minimalizálni az adatveszteséget, sőt az ESA mai közleménye szerint a probléma hosszú távon jóval kisebb lesz mint azt korábban gondolták. A mostani közlemény jó alkalom arra, hogy (egy kétrészes cikksorozatban) megismerkedjünk ezzel a nem mindennapi űreszközzel.

Az Ariane 5 megnövelt tolóerejű változatának tavaly decemberi meghibásodása után most indították volna először a nagyrakéta alapváltozatát. A startot azonban el kellett halasztani – ezúttal nem a rakéta hibája miatt.

12:12. A szombaton landoló amerikai űrrepülőgép egyik kisérletének részeként szinkronizált felszíni megfigyelések is folytak az elmúlt napokban. A nemzetközi hálózat pontjai az Antarktiszon, Braziliában, az Egyesült Államokban, Izraelben, Japánban, Németországban, Magyarországon és Tajvanon működve segítették a munkát.

Hatodszorra próbálták meg elindítani a Coriolis katonai műholdat, szerencsére ez alkalommal nem szólt közbe az időjárás és sikeres volt a start. A katonai célú óceanológiai és meteorológiai vizsgálatokat végző űreszköz közép-európai idő szerint hétfőn 15:19-kor startolt, és egy óra múlva elérte a keringési pályát.

Az TERRA műhold alább látható MODIS-felvételén megfigyelhetjük az elmúlt hétvégén katasztrofális szélviharokat, súlyos folyami és tengeri áradásokat okozó ciklon felhőzetét Észak-Európa felett.

Korábban már beszámoltunk az európai Ariane-5 hordozórakéta legutóbbi sikeres startjáról. Most bemutatjuk az "utasokat", vagyis azt a hét európai műholdat, melyek a világűrbe jutottak.

Sajnos az Antarktisz fölötti ózonlyuk megjelenése mára évente visszatérő jelenséggé vált. A vékonyodó ózonréteget az Envisat műhold is megörökítette.

Bolygónknak hőemelkedése van - amint azt a körülötte keringő "lázmérők" adatai alapján is megerősítették.

Hároméves szünet után sikerült életre kelteni az ERS-2 távérzékelési mesterséges hold egyik, az óceánfelszín fölött uralkodó szél sebességét mérő műszerét.

Kínában az űrtechnikát kiterjedten alkalmazzák az erdészetben, a vízügyben, a geológiai és az óceanológiai kutatásokban, vagy éppen az időjárás előrejelzésben.

Egy amerikai kormánytisztviselő nyilatkozata szerint a Pentagon a NASA pár időjárási műholdját is felhasználja az Irak elleni hadviselésben.

11:18. India legújabb műholdcsaládja mostantól a Columbia indiai származású űrhajósnőjének nevét viseli.

Remekül működik a NASA SORCE (Solar Radiation and Climate Experiment) műholdja. A mesterséges hold még szombat délután került pályája, és egyelőre csak pozitív híreket kaptunk róla. A műhold - nem igazán megszokott módon - az Orbital Sciences űripari vállalat Pegasus XL rakétáján, egy repülőgép hasára függesztve startolt. Feladata a Napból érkező elektromágneses sugárzásban felfedezhető apró ingadozások vizsgálata.

Szombatra virradó éjszaka saját hordozórakétával pályára állt Japán legújabb nehéz távérzékelő műholdja. Az ADEOS-2 ma az egyik legnagyobb ilyen rendeltetésű űreszköz a Föld körüli pályán, egyben a valaha saját rakétával indított legnehezebb japán űreszköz. Az ADEOS-2 mellett egyébként három potyautas is helyet foglalt: két japán és egy ausztrál mikro-műhold. Ebben a cikkben az ADEOS-2 holdat és a H-IIA rakétát ismertetjük.