Május elején érte el India keleti partvidékét a Fani trópusi ciklon, amely 1999 óta a térség egyik legnagyobb viharát hozta.

Bő másfél évszázada, az írásos feljegyzések kezdete óta nem volt ilyen kevés jég március elején a Bering-szoros környékén.

Az európai SMOS műhold eredetileg tudományos céllal készült, de mikrohullámú érzékelőjével mért adatait a trópusi viharok útvonalának előrejelzésére is tudják használni.

A szelek és a hullámok mérése érdekében fogtak össze a két ország űrügynökségei.

A NASA munkatársai műholdas adatokkal és módszerrel segítik a közel-keleti iskolák vízgazdálkodási projektjét.

Az augusztus 21-én esedékes start előkészületei során rázárult a Vega rakéta orrburkolata az ESA innovatív szélmérő műholdjára.

Méghozzá egy kivesző fajtából. Geostacionárius pályára kerül, Afrikát és Ázsiát tartja majd szemmel.

Csak néhány évtizede ismerjük a zivatarok fölött kialakuló légköri fényjelenségeket. Ezek megfigyelését célozza az ESA új, a Columbus modulra került műszere.

Amerika új geostacionárius meteorológiai holdja egy Atlas-5 rakétával startolt, az Egyesült Államok nyugati vidékeit és a Csendes-óceán térségét figyeli majd.

Az emberi tevékenység környezeti hatásai sokfélék. Mégis szinte hihetetlen a példa: ahol sok hajó jár, ott gyakoribb a villámcsapás.

Az ISS-en eredményesen működik a tavaly üzembe helyezett ASIM műszer, amely a tünékeny légköri fényjelenségeket vizsgálja.

És egyben utoljára. Az európai nehézrakéta egy indiai távközlési és egy dél-koreai időjárási műholdat állított pályára.

Az alacsony pályás európai időjárási műholdak sorozatának harmadik tagja, a MetOp-C egy Szojuz rakétával indult Francia Guyanából.

Az augusztusban pályára állított európai szélmegfigyelő műhold, az Aeolus egy hét elteltével megkezdte az adatok továbbítását. Úgy tűnik, az eredmények az előzetes várakozásokat is felülmúlják.

Az Aeolus Francia Guyanából állt alacsony Föld körüli pályára egy Vega hordozórakétával.

Ritka jelenségnek voltak tanúi a földmegfigyelő műholdak – és persze a szigetek lakói – június 27-én.

A március 1-jén pályára állított legújabb amerikai geostacionárius meteorológiai műhold fő műszerével komolynak tűnő probléma adódott.

A NASA legújabb légkörkutató műszere egy távközlési műholdon kapott helyet. Geostacionárius pályáról vizsgálhatja az ionoszférát és a semleges felsőlégkört.

Befejeződtek a Copernicus földmegfigyelő program következőnek pályára állítandó műholdja, a Sentinel-3B tesztjei. Az űreszközt most becsomagolják, és hamarosan, márciusban indulhat is Oroszországba.

Egy évnyi ellenőrzés és kalibrálás után szolgálatba állították a tavaly novemberben felbocsátott amerikai geostacionárius meteorológiai műholdat.