A legújabb Fengjün

Hszicsangból egy Hosszú Menetelés-3B rakétával indult geostacionárius pozíciója felé a legújabb kínai meteorológiai műhold.

(Forrás: CCTV / SciNews / Youtube)

A június 2-án, magyar idő szerint 18:17-kor indított Fengjün-4B (Fengyun-4B, FY-4B) – mint az a nevéből sejthető – már rendelkezik egy előddel. A Fengjün-4A még 2016-ban került pályára, azt azonban inkább technológiai műholdnak tekintették. A mostani 4B viszont már „operational”, azaz szolgálati műhold. A három tengelyre stabilizált űreszköz tömege az induláskor 5300 kg, tervezett élettartama 7 év. Valószínű pozíciója vagy a 86,5, vagy a 105 fok keleti szélesség és az Egyenlítő találkozása felett lesz. A Fengjün-4-esek a kínai geostacionárius meteorológiai holdak második generációját képviselik (az 1-es és a 3-as sorozat tagjai alacsonyabb, poláris pályán keringtek, vagy keringenek).

(Kép: CMA / NSMC)

A Fengjün-4B fedélzetén található meteorológiai mérőeszközök a következők:

• GIIRS – geostacionárius interferometrikus infravörös szondázó, mely az első ilyen jellegű kínai eszköz geostacionárius holdon. A berendezés a légkör belső szerkezetéről, a csapadék, hőmérséklet, páratartalom eloszlásról ad képet mintegy 2 km-es (látható tartomány), vagy 8 km-es (infravörös tartomány) felbontással.
• LMI – villámlástérképező képalkotó feladata a villámok, zivatarok jelenlétének, erősségének és mozgásának megfigyelése. Erre a jelölt terület déli részén akár 8, míg szélein mintegy 14 km-es pontossággal képes, ami bőven elegendő a trendek értelmezéséhez.

A villámlások jelenlétét és eloszlását az FY-4B a bekeretezett területeken képes nyomon követni

• AGRI – fejlett geostacionárius sugárzási képalkotó, mely összesen 14 sávban végzi a letapogatást. Ebből egy látható, kettő közeli infravörös, míg a maradék tizenegy különböző rövid és közepes hullámhosszúságú termális infravörös. Az eszköz legjobb felbontása 0,5 – 1,0 km a látható és közeli infravörös, 2 km a rövid és közepes infravörösben, illetve 4 km a termális infravörösben és a vízgőz tartományában.
• SEMIP – űrkörnyezeti monitoring műszercsomag, melynek feladata a Föld környezetében található nagy energiájú részecskék, illetve a Föld mágneses mezejének megfigyelése. Az észlelésekhez egy 8 csatornás nagy energiájú proton-, és egy 9 csatornás nagy energiájú elektron detektor áll rendelkezésre.
• DCS – adatgyűjtő, mely 401/402 MHz-en gyűjt adatokat távoli fix és mozgó platformokról (úszó bóják, távoli automatikus meteorológiai állomások, stb.) és továbbítja azokat a szolgáltató központokba.

A fentieken kívül a műholdon egy „potyautas” is utazik (mely az FY-4A-n nem volt megtalálható), ez pedig a Nap röntgen- és extrém ultraibolya sugárzását vizsgáló napfizikai műszer.

A Fengjün-4B-ről készített 90 másodperces kínai videó, angol felirattal. (Forrás: SciNews / Youtube). A teljes Fengjün programot áttekintő angol nyelvű előadás (diasor) itt nézhető végig

Kapcsolódó cikkek:
Ázsiai mozaik – 2020. augusztus (2. rész)
Új generációs kínai meteorológiai műhold indult

Kapcsolódó linkek:
A Fengjün-4B meteorológiai műhold indítása (nasaspaceflight.com)