A novembertől márciusig a Szahara felől fújó keleti szelek évente több százmillió tonna port fújnak el Afrikából.
A por egy része egészen az Atlanti-óceán közepéig, Dél-Amerikáig, sőt időnként a Karib-tenger térségéig, a Mexikói-öbölig is eljut. Fontos szerepe van az óceán ásványi utánpótlásában, s így a tápláléklánc legalsó szintjét jelentő mikroszkopikus növényi fitoplankton fejlődésében. Ugyanakkor olyan mikroorganizmusokat is szállíthat, amelyek kárt okoznak a korallzátonyokban. Lakott területek fölött pedig a por finom szemcséi, valamint a porral együtt érkező szennyező anyagok egészségügyi kockázatot jelentenek.
Porfüggöny alatt a Zöld-foki-szigetek. A kép 2014. február 28-án készült a NASA Terra műholdjának MODIS érzékelőjével. (Kép: Jeff Schmaltz / LANCE/EOSDIS MODIS Rapid Response Team / NASA GSFC)
A szigetek az Atlanti-óceánban, Afrika legnyugatibb csücskétől, a Zöld-foktól még egy kicsit nyugatabbra fekszenek. A novembertől márciusig tartó téli időszakban az uralkodó passzátszél (neve harmattan) a Szahara homoksivatagából felkapja az apró szemcséket, és változó erősséggel nyugati irányba szállítja. Nyugat-Afrikában a porfelhők alatt a napsugárzás árnyékolása miatt a hőmérséklet lecsökken, az ég besötétedik, színe sárgássá válik.
A kinagyított részleten kivehető, ahogy a por áramlását megzavarják a Zöld-foki-szigetek magasba nyúló, vulkáni eredetű hegycsúcsai. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Homok Afrikából Dél-Amerikába
Szaharai homok hűtötte az Atlanti-óceánt
Fogo, Zöld-foki-szigetek
Porfüggöny a Zöld-foki-szigetek fölött (NASA EO)
A norvég fennhatóság alatt levő Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén a Föld egyik legfélreesőbb helye.
