Miért volt mérsékeltebb a 2006-os hurrikánszezon? Műholdas mérések szerint a Szaharából származó homok is közreműködhetett ebben.
A NASA kutatói most kimutatták, hogy a hőmérséklet-csökkenés jelentős hányadáért – a becslések szerint a harmadáért – az Atlanti-óceán fölé jutott, szaharai eredetű por tehető felelőssé. A porrészecskék a 2005 és 2006 júniusa közötti időszakban hatékonyan árnyékolták a beeső napfényt, ami így nem tudta annyira felmelegíteni a tengervíz felszínét. A Geophysical Research Letters folyóiratban megjelent cikk az első számszerű becslés arra, hogy a levegőben szálló por hogyan befolyásolhatja a hurrikántevékenységet.
Afrikai nyugati partjaitól a Kanári-szigetek felé fújó szél homokot visz az óceán fölé. (2006. november 11., Terra műhold, MODIS rendszer; kép: NASA)
A kutatás módszere a műholdfelvételek alapján mért poreloszlás és a vízfelszín hőmérsékletének összehasollítása, illetve a por hatásának számítógépes modellezése volt. A jelenség meglétét alátámasztja továbbá a régebbi évekből származó adatok összevetése. Ezekből kiderül, hogy a „porviharosabb” években az Atlanti-óceán vize általában kevésbé melegedett fel. Nincs kizárva, hogy hamarosan a por mennyiségére és eloszlására vonatkozó műholdas mérési adatokat is beépíthetik a hurrikán-előrejelző modellszámításokba.
Kapcsolódó linkek:
A hurrikánok képződésében fontos szerepet játszik a meleg vízfelszín. Minél nagyobb az óceán felszínének hőmérséklete, annál gyakoribbak és hevesebbek a keletkező trópusi viharok. A 2006-os szezonban az Atlanti-óceán északi felén a vízhőmérsékletek viszonylag alacsonyak maradtak, ezért aztán csak öt hurrikán fejlődött ki. (Az előző, melegebb vizekkel jellemzett évben 15 keletkezett.)
A szaharai homok hűtő hatásáról (NASA)
Az akkor még igen fiatal Európai Űrügynökség az első geostacionárius meteorológiai műholdját 1977. november 23-án állította pályára.
