A tavaszi hóolvadás után heves tűz pusztított a mongol sztyeppén, ami ritka légköri jelenséget hozott létre.
Amikor Mongólia keleti részének sztyeppéin tavasszal elolvad a hó, a felszínre kerülnek az előző évi növénytakaró maradványai. A száraz és szeles környezetben az elszáradt fűfélék könnyen lángra lobbannak. Ez történt idén áprilisban az ország Keleti tartományában (Dornod), amint azt a NASA Landsat–8 műholdjának OLI műszerével 2022. április 19-én 10:50 helyi időkor sikerült megörökíteni.
A NASA Landsat–8 műholdja OLI műszerével 2022. április 19-én helyi idő szerint 10:50-kor (2:50 UT) fényképezték le a mongol sztyeppén pusztító tüzet, a felégetett területet és a füstgomolyfelhőket. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)
A műholdak először április 18-ára virradó éjjel figyeltek fel a tűzre. Következő nap a tűz frontvonala mintegy 90 kilométert haladt kelet felé. Mivel Kína középső része fölött magas nyomású anticiklon helyezkedett el, míg Szibéria fölött alacsonyabb volt a légnyomás, ezért a légköri nyomásgradiens erős szelet okozott, ami segítette a tűz gyors terjedését, amint azt Scott Bachmeier, a Wisconsin-Madison Egyetem meteorológusa megállapította.
A tűz a légkörkutató számára elsősorban azért volt érdekes, mert úgynevezett pirokumulusz (pirocumulus, cumulus flammagenitus) felhők, vagy más néven füstgomolyfelhők alakultak ki fölötte. A pirokumulusz felhők a nyári zivatarfelhők, a kumuluszok közeli rokonai, kialakulásuk fizikája azonos. Mindkét esetben a talaj erős felmelegedése következtében melegszik fel a levegő, és indul meg az erős felfelé áramlás, ami a magasba tornyosuló gomolyfelhők kialakulását eredményezi. A kétféle jelenség között mindössze annyi a különbség, hogy a nyári zivatarfelhők képződése előtt a talajt a tűző napsütés forrósítja fel, míg a pirokumuluszok esetében maga a tűz jelenti a felhőképződés hőforrását. A hőforrás nemcsak a felszínen tomboló tűz lehet, hanem például a vulkánkitörések hője, de fizikáját tekintve a füstgomolyfelhők közé sorolják az atomrobbantások nyomán létrejövő, jellegzetes alakú gombafelhőket is.
A fenti kép kinagyított részlete a legintenzívebb pirokumuluszokkal. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)
A meteorológusok akkor sorolják a felhőt a pirokumuluszok közé, ha a műholdak mérések alapján a felhőtető hőmérséklete –40 °C vagy annál alacsonyabb. Bachmeier mérései szerint a mongóliai sztyeppetűz fölött kialakuló füstgomolyfelhők április 19-én, mindössze néhány órával a Landsat felvételének készítése után, 12:02 helyi idő körül lépték át ezt a határt.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Jakutföld lángokban és füstben
Füst a sztratoszférában
Kaliforniai tűzvész
Tavaszi tűz a sztyeppén (NASA Earth Observatory)
Flammagenitus felhők (WMO International Cloud Atlas)
Füstgomolyfelhő (Wikipédia)
A szaharai port ezúttal nem az Atlanti-óceán, hanem Európa felé sodorta a szél, a porból hazánkba is jutott.
