Európai mozaik – 2022. május-június (2. rész)

Sorozatunk előző részében belga, brit, dán és francia híreket olvashattak. Folytassuk most két még északibb országgal.

Norvégia

Május közepén a norvég Kongsberg Defence and Aerospace három mikroműholdat rendelt a litván NanoAvionicstől. A litván műholdak egyrészt a norvég cég transzpondereit fogják hordozni, melyekkel műholdas hajóazonosítási (AIS) szolgáltatásokat fognak végezni. Másrészt, a holdakat a Kongsberg speciális radarral is el fogja látni. Így ha egy hajó kikapcsolja az AIS jeladóját, mert valamilyen illegális tevékenységet végezne, a Kongsberg akkor is képes lesz legalább az összeütközés veszélyre figyelmeztetni a közelben tartózkodó többi hajót, no meg a parti őrséget… A NanoAvionics MP42-es platformján megépülő, egyenként 50 kg-os, a tengeri forgalmat felügyelő három műhold indítására legkorábban 2024-ben kerülhet sor. Magát a műholdas szolgáltatást a végfelhasználók számára (Norvég Parti Őrség, valamint a hajók üzemeltetői) a Kongsberg műholdas szolgáltató cége, a tromsø-i KSAT biztosítja.

Ide tartozó hír (jelentősen előre szaladva az időben), hogy a Kongsberg többségi tulajdont szerzett a NanoAvionicsban. Az erről szóló bejelentés dátuma július 5-e, s a hír szerint a norvégok innentől jelentős többséggel bírnak majd a litván cégben a maguk 77%-ával. A NanoAvionics vezetői birtokolják majd a maradék 23%-ot. A litván NanoAvionics az egyik legsikeresebb európai nanoműhold-építő cég, melynek már Angliában is van gyártóüzeme, de az Egyesült Államokban is működik irodájuk.

Először fordul elő, hogy az amerikai nemzetbiztonság, illetve védelmi képességek szempontjából kritikus „rakomány” nem amerikai, hanem szövetséges műhold fedélzetén fog működni. A június 8-án publikált történetben szereplő „rakomány” az EPS-R (Enhanced Polar Systems-Recapitalzation) nevű műholdas kommunikációs egység, mely az északi pólusvidékeken tevékenykedő amerikai katonai alakulatok számára biztosít titkosított kommunikációt. A két EPS-R berendezés a már pályán lévő két amerikai poláris EPS (Enhanced Polar Systems) műhold szolgáltatását egészíti ki, duplázza meg. A műholdak pedig az a két norvég ASBM (Arctic Satellite Broadband Mission), melyek a tervek szerint 2023-ban, a SpaceX vállalat egyik Falcon 9-es rakétájával kerülnek poláris pályára. A két ASBM műhold egyébként a Norvég Védelmi Minisztérium megrendelésére, a Space Norway koordinációjával készül, kivitelezője a Northrop Grumman. Mint azt neve is sejteti, itt egy távközlési holdról van szó, mely kettős hasznosítású lesz, és az amerikai és norvég kommunikációs berendezések mellett a brit Inmarsat egy kommunikációs eszközét is hordozni fogja.

Svédország

Az ESA számára – egy 32,5 millió eurós kontraktus ellenében – az OHB Sweden vezette konzorcium fejleszti az Arctic Weather Satellite konstelláció prototípusát. A műhold legfontosabb tudományos berendezése az AAC Omnisys által fejlesztett mikrohullámú radiométer lesz. Az űreszköz legkorábban 2024-ben startolhat. A Föld legészakibb területeinek időjárását megfigyelő jövőbeni konstelláció majd 16, poláris pályán keringő műholdat fog tartalmazni. A műholdflotta legfontosabb feladata elsősorban a folyamatosan változó északi hajózási útvonalak biztonságosabbá tétele lesz.

Kapcsolódó cikkek:
Európai mozaik – 2022. május-június (1. rész)
Litvánia űrprogramja (1. rész)
Litvánia űrprogramja (2. rész)