A Szahara pora nem ritka vendég az afrikai partoktól csak 100–200 kilométerre fekvő szigetcsoporton, ezúttal azonban egy különleges légköri jelenségnek is tanúi lehetünk.
Január közepén az Északnyugat-Afrikából eredő por burkolta be a Kanári-szigeteket, az égbolt narancsszínűvé vált, a látótávolság csökkent, a levegő minősége pedig romlott. A helyiek számára azonban nem ritkaság a „la calimá”-nak nevezett jelenség, amely különösen az évnek ebben az időszakában gyakran előfordul, és a Szaharából port és homokot hoz a szigetekre.
Első képünk, a NOAA–20 műhold látható és infravörös képalkotó radiométerének (VIIRS) felvétele, amely január 14-én, helyi idő szerint 13:45 körül készült. Ezzel egy időben a Spanyol Meteorológiai Ügynökség (AEMET) az erős szél és a lebegő por miatt figyelmeztetést adott ki Lanzarote és Fuerteventura szigetekre, a szigetcsoport két legkeletibb, Afrikához legközelebbi szigetére. Aznap este a riasztást a távolabbi szigetekre, Gran Canariára és Tenerifére is kiterjesztették. A por érkezésekor a széllökések elérték a 70 km/h sebességet, a látótávolság pedig Gran Canaria repülőterén 1,6 km-re, Fuerteventurán pedig 1,8 km-re csökkent.
A NOAA–20 műhold látható és infravörös képalkotó radiométerének (VIIRS) január 14-én helyi idő szerint 13:45 körül készült felvétele. (Kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens, Lauren Dauphin; VIIRS adatok: NASA EOSDIS LANCE, GIBS/Worldview)
A szigeteken tartózkodók tehát nem sokat érzékeltek a jelenségből, a legfeltűnőbb a narancsszínűre változó égbolt lehetett. Az űrből azonban izgalmas formákat lehetett észrevenni. Látható váltak ugyanis a levegőben általában kialakuló, de tiszta levegő esetén láthatatlan hullámformák. A Nyugat-Afrikából induló, nyugat-északnyugat felé tartó, port szállító légtömegek szinte merőlegesen ütköztek neki a közel észak–déli irányban húzódó két nagy, keleti szigetnek. A por sűrűsödései láthatóvá teszik az áramlásban megzavart, ezért függőlegesen elmozduló légtömegekben a nagyjából a szigetek keleti partvonalát követve kialakuló, párhuzamos hullámokat.
A következő napokban is folytatódott az afrikai por áramlása, a Suomi NPP műhold VIIRS detektora másnap, január 15-én örökítette meg a helyzetet. Jól látható, hogy addigra a por északnyugat felé már a szigetcsoport legnyugatibb tagjait is elhagyta az Atlanti-óceán távolabbi térsége irányában. Az előrejelzések szerint a szél egészen Írország, Skócia és Izland partjaiig sodorja a port.
A Suomi NPP műhold ugyancsak VIIRS detektorával készített felvételt a szigeteket elérő porfelhőről, amely január 15-ére már a nyugati szigeteket is elérte. (Kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens, Lauren Dauphin; Joint Polar Satellite System - JPSS)
A Szahara porát minden évszakban gyakran sodorja a szél az Atlanti-óceán fölé. Nyáron azonban a por inkább a magasabb légrétegekben száll, például 2020 júniusában 4 km magasra jutott az a porfelhő, amelyik az óceán túlsó partjáig is eljutott. Ezzel szemben az északkeleti passzátszél által felkapott, de kis magasságban maradó por általában inkább télen és tavasszal éri el a Kanári-szigeteket.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Szokatlan porvihar
A Szahara pora
Légköri aeroszolok
Homokvihar a Vörös-tenger fölött
Porvihar a Szentföldön – Űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról
Szaharai porfelhő a Kanári-szigetek körül (NASA Earth Observatory)
Bár a NASA Suomi NPP műholdja nem Finnországról (finnül Suomi) kapta a nevét, korábban viszont látványos felvételeket készített az éjszakai Skandináv-félszigetről.
