A NOAA bemutatta a márciusban indított új amerikai geostacionárius meteorológiai műhold első képeit.
A GOES (Geostationary Operational Environmental Satellite) sorozat 18. darabja, akkor még GOES-T jelzéssel, idén március 1-jén startolt Floridából, egy Atlas-5 rakétával. A GOES holdak fő feladata a rövid távra szóló időjárás-előrejelzésekhez használható adatok gyűjtése geostacionárius pozícióból, ahonnan a feléjük eső félteke nagy részét állandóan figyelemmel tudják kísérni. A meteorológiai műholdak mérései alapvető fontosságúak az extrém időjárási jelenségek (zivatarok, hurrikánok) előrejelzésében, természeti katasztrófák (erdőtüzek, vulkánkitörések) következményeinek megfigyelésében. Az Egyesült Államok és tágabb környezete lefedésére egy-egy operatív GOES hold állomásozik a 137° nyugati földrajzi hosszúság fölött (GOES-West), valamint a 75° nyugati hosszúság fölött (GOES-East). A többi működőképes példány a tartalék szerepét játssza.
A GOES rendszer üzemeltetője az amerikai Nemzeti Óceán‑ és Légkörkutatási Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA). Május elején ők hozták nyilvánosságra az időközben (már március 14-én) a 36 ezer km magasan húzódó geostacionárius pályát elért és beüzemelt műhold első felvételeit.
A GOES-18 május 5-én készített képe a Föld teljes felé eső oldaláról. A műhold ideiglenes állomáshelye 89,5° nyugati hosszúság fölött van. A kép elkészítéséhez a 16 látható és infravörös sávban érzékeny fő műszer, az L3Harris cég által épített ABI (Advanced Baseline Imager) adatait használták fel, az emberi szem által láthatóhoz közeli színeket állítva elő. A pillanatkép tanúsága szerint Texas fölött heves zivatarokat látunk, Mexikó és az USA délnyugati államai fölött száraz idő uralkodik. Kalifornia és Chile partjai mentén köd figyelhető meg. (Kép: NOAA)
Talán a legfontosabb hír, hogy a GOES-18 kamerájánál nem tapasztalták azt a problémát, amely az előző, GOES-17 műhold hasonló műszerénél fellépett. Ott az infravörös sávoknál a detektor hűtése nem működik megfelelően, valószínűleg a berendezésbe még a Földön került idegen anyag (szennyeződés) miatt. Emiatt az infravörös térképezés időnként ellehetetlenül, korlátozva ezzel a mérések felhasználhatóságát. A szakembereknek sikerült elérniük, hogy az adatvesztés csak az idő kb. 3%-ában jelentkezzen.
Az új műhold egyelőre még ne érte el az operatív működés állapotát, de várhatóan a jövő év elejétől fogva átveszi majd a GOES-17 szerepét a nyugati (GOES-West) pozícióban. Innen az észak-amerikai kontinens csendes-óceáni partvidéke, Alaszka, Hawaii is megfigyelés alatt tartható. Előtte még a további tesztekhez és kalibrációhoz 136,8° nyugati hosszúság fölé, vagyis végleges pozíciójának közvetlen közelébe manőverezik.
Az ABI mind a 16 színképi csatornájának felvétele az észak-amerikai kontinensről, május 5-én 18:00 világidő környékéről. A két látható, négy közeli infravörös és tíz távoli infravörös csatorna képei közöl az első hat szürkeskálás, az utóbbi tíz az intenzitásnak megfelelően színezett megjelenítésű. Az eltérő hullámsávokban más-más a fényvisszaverés és -elnyelés, emiatt különbözőek a képek, és végső soron ez ad lehetőséget a szakembereknek a sokféle időjárási információ kinyerésére. (Kép: NOAA)
A NOAA nem csak az ABI képeit, de más fedélzeti műszerek (magnetométer, űridőjárási érzékelők) első adatait is nyilvánosságra hozta.
A GOES-18 az amerikai geostacionárius időjárási műholdak legújabb generációjának harmadik képviselője. Az széria első tagja, a keletebbi (GOES-East) pozícióban jelenleg is működő GOES-16 még 2016-ban állt pályára. A negyedik és utolsó példány, felbocsátás előtti jelöléssel GOES-U már épül, várhatóan 2024-ben jut el az indításig.
A GOES-18 első adatai. (Forrás: NOAA / Youtube) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
GOES-T
GOES-17: homályos látás éjszaka
A NOAA közzétette a GOES-18 első képeit (Spaceflight Now)
A tavaszi hóolvadás után heves tűz pusztított a mongol sztyeppén, ami ritka légköri jelenséget hozott létre.
