A Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI) tartott pénteki sajtótájékoztató kiemelt témája volt az egységes európai helymeghatározó rendszer (EUPOS) kiépítése. A műholdas GPS rendszer földi kiegészítőjeként tekinthető, Magyarországon mintegy 40 referencia-állomásból álló rendszer korrekciós adatainak segítségével bárhol az országban akár centiméteres pontosságú, valós idejű helymeghatározás válik majd lehetővé.
Mint ismeretes, az Ariane-5 tavaly decemberi hibája miatt a magyar szakemberek részvételével épített Rosetta üstökösszonda indulását el kellett halasztani. A halasztás egyben azt is jelentette, hogy az eredetileg kijelölt célpont, a Wirtanen üstökös elérhetetlenné vált a szonda számára. Az új célpontról, a Csurjumov-Geraszimenko üstökösről viszont elég kevés volt az információ. Mostanra ez az információhiány is a múlté, mivel a Hubble segítségével egy háromfős tudóscsoport – köztük egy magyar kutató – pontos méretet vett a Rosetta leendő célpontjáról.
Péntek reggel, közép-európai idő szerint 03:48-kor, az előzetes terveknek megfelelően elindult Bajkonurból a legújabb Progressz teherűrhajó. Az űreszköz 2,5 tonna utánpótlást szállít a Nemzetközi Űrállomásra, és rakománya között található az ISS orosz moduljára szánt magyar fejlesztésű Pille dózismérő.
Amennyiben minden a tervek szerint halad a magyar fejlesztésű Pille dózismérő legújabb példánya péntek hajnalban elindul a Nemzetközi Űrállomásra. Az, hogy az űrrepülőgépek kiesését követő mostani korlátozott szállítókapacitású időben ez a kis Magyarország a fedélzetre kerülhet, egyértelműen jelzi a Pille fontosságát és sikerességét.
Az elmúlt hetekben folytatódott a Nemzetközi Űrállomás következő állandó személyzetét alkotó két űrhajós kiképzése a Pille dózismérő használatára. A Pille legújabb változata várhatóan még ebben az évben feljut a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.
Sorozatunk e részében röviden bemutatjuk, hogy egy páratlan kutatási lehetőség a nyolcvanas években még mennyire nem tudta összefogni a nagyhatalmakat. Minden, űrkutatásban akkor „számító” ország külön-külön készített űrszondát egy égitest felderítésére.
Ma 45 éves Thomas Reiter német űrhajós, aki 1995-96-ban a Mir fedélzetén használta a Pille sugárdózismérőt. Születésnapja alkalmából - kissé rendhagyó módon - interjút adott az Űrvilágnak.
Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Mostani epizódunkban megismerkedünk az első Ariane rakéták sikereivel és kudarcaival, és bemutatjuk az első olyan magyar űrberendezést, amely „nyugati” űreszközzel jutott a világűrbe.
Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter szeptember 12-én kihelyezett sajtótájékoztatót tartott a Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI). A következő esztendőkben lényegesen nagyobb forrásokat kell űrkutatásra, űrtevékenységre fordítani, hisz az idei – rekordnak számító - fél milliárd forinttal is az ESA-ba törekvő országok sereghajtói vagyunk, – szögezte le a területet felügyelő miniszter.
Az előzetes terveknek megfelelően ma (vasárnap) hajnalban, közép-európai idő szerint 05:40-kor, a csütörtökön indított Progressz teherűrhajó hozzákapcsolódott a Nemzetközi Űrállomáshoz. Ez azt is jelenti, hogy az immár második magyar Pille műszer is az ISS-nél van.
Közép-európai idő szerint maj hajnalban, 3:47:59-kor útnak indították a 12. ISS-Progresszt. Fél tonnányi rakományában a legújabb Pille is helyet kapott.
Az Európai Csillagászati Társaság budapesti kongresszusa alkalmából augusztus 26-án (tehát egy hét múlva kedden) este 19:30-kor nyilvános magyar nyelvű előadásra kerül sor "A kozmosz zenéje" címmel.
Az Európai Csillagászati Társaság (EAS) idei kongresszusát augusztus 25-30 között tartja Budapesten. Az egy hetes esemény során tizenegy szimpóziumon mintegy négyszáz hazai, európai és tengeren túli csillagász vesz részt, s részben űrkutatási eredményeket is ismertetnek majd.
2003. május 14-én, 76 éves korában elhunyt Tófalvi Gyula Kossuth díjas mérnök, a műszaki tudományok doktora, c. egyetemi tanár, aki 1992 és 1997 között a Magyar Űrkutatási Iroda első igazgatójaként elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar űrkutatás új szervezetének megalapításában és vezetésében. Temetésére május 23-án került sor.
Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Az európai űrtevékenység történetét bemutató sorozatunkat - rövid szünet után - a mai naptól folytatjuk. Ez előtt azonban, emlékeztetőül újból közüljük a sorozat utolsó részét.
Amint az köztudott, az ESA és az Arianespace ez év januárban úgy döntött, hogy a Rosetta üstököskutató szonda startját az Ariane-5 rakéta tavaly decemberi kudarca miatt bizonytalan időre elhalasztja. Miközben folyik a kudarc okának kivizsgálása, azt követően pedig a rakétán elvégzik a szükséges módosításokat, a Rosettát hibernálták, és az ESA intenzíven keresi a lehetséges új üstökös-célpontokat. Az idő azért is sürget, mert a szonda szakszerű tárolásának évi költségét 50 és 100 millió Euro közötti összegre becsülik.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu