Az élőlények evolúciója a gravitációs erő jelenlétében zajlott le, majd az élet évmilliókon át gravitációs körülmények között fejlődött.

Hogyan működik a napelem? Milyen problémákkal kell szembenézni a használata során? A Műegyetem villamosmérnöki hallgatói testközelből ismerkedhettek meg vele. A BME HVT Űrkutató Csoport szakmai beszámolója a mérésről.

Az Orosz Űrkutatási Intézet (IKI) 2000-ben megkezdte egy általános célú mikroműhold platform kiépítését. Cikkünkben a magyar részvételről lesz szó.

A Nemzetközi Űrállomásra (ISS) magyar részvétellel készül egy plazmahullámmérő rendszer, orosz nevén Obsztanovka. A KFKI RMKI készíti a tizenegy érzékelőt tartalmazó, három számítógépből álló vezérlő és adatgyűjtő rendszert, az ELTE űrkutató csoportja pedig a SAS3 hullámmérő detektort.

Miért foglalkoznak a Járványügyi Központban mikrogravitációval? Mi köze lehet a fertőző és nem fertőző betegségek epidemiológiájának a súlytalansághoz?

Cikksorozatunk második részében részletesebben foglalkozunk a SSETI ESEO műhold magyar diákok által fejlesztett plazmadiagnosztizáló (LMP) műszerével.

A következő hónapokban rendszeresen jelentkezik az ESEO és ESMO műholdak magyar csapata, így olvasóink közelről kaphatnak betekintést egy ifjúsági műhold építésének és fejlesztésének menetébe és mindennapjaiba.

A hamarosan induló Atlantis által szállított Columbus laboratóriumon októbertől magyar kísérleteket is végeznek az űrhajósok. Az űrrepülőgép startjáról élő internetes közvetítés lesz csütörtök este a Polaris Csillagvizsgálóból.

Bár az űrállomás európai kutatómoduljának startja januárra húzódik, a magyar kísérletek sorozatát előbb-utóbb az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének programja nyithatja meg.

A magyar SpaceBeer történet folytatódik...

Cikksorozatunk befejező részében bemutatjuk a BME-n fejlesztés alatt álló diák űrszonda központi számítógépének feladatait, valamint azokat a kísérleteket, amelyek adatainak a feldolgozását ez az egység végzi.

San Franciscoban történt egy immunológiai kongresszuson, hogy poszterünk előtt álldogálva egy elegáns úr lépett hozzám. A munkámról érdeklődött, és alig akart hinni a fülének, hogy Magyarországon egy űrélettani laboratóriumban dolgozom.

A cikkben a fizikai értelemben vett kaotikus rendszerek néhány tulajdonságát mutatjuk be, majd megvizsgáljuk, hogy teljesülhetnek-e ezek Föld körüli térségünkre is.

Várhatóan még az évtized vége előtt újabb magyar fejlesztésű sugárzásmérő műszer kerül a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).

A 2006 októberében elindult két STEREO szonda ez év áprilisára a Nap felől nézve már 48 foknyira távolodott el egymástól, ezzel lehetővé téve a Föld felé irányuló koronakitörések (CME) követését, szerkezetük megismerését, a várt nagy előrelépést az űridőjárás előrejelzésében.

A Mozgókép Alapítvány támogatásával film készült az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Kozmikus Fizikai Főosztályának munkájáról.

Február 29-én (pénteken) Budapesten fiatal hazai űrkutatók számolnak be munkájukról.

Az ország legnagyobb űripari cégének egyik vezetőjével közölt ma érdekes interjút az [origo].

A Nature legutóbbi számában több cikk szól az ESA Venusz Express űrszondájának eddigi, időnként meglepő eredményeiről.

A hazai űrkutatás története fontos, emlékezetes fejezeteinek felelevenítésére november 20-án nyilvános tudományos ülést rendeznek a Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában.