A tervek szerint zajlik a Rosetta leszállóegységének első ellenőrzés-sorozata. Az eddig elvégzett tesztek már egy kellemes meglepetéssel is szolgáltak.

Egy éves halasztás után holnap végre elindulhat a jelentős magyar részvétellel készített Rosetta–Philae űrszondapáros. Hosszú útjuk végén, tíz év múlva érik el a 67/P Csurjumov–Geraszimenko-üstököst.

A KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportja a Nemzetközi Űrállomáson folyó legújabb sugárdózis-vizsgálatokban, a SORD programban is részt vesz. Az első detektorok idén január 29-én, Progressz űrhajóval indultak a világűrbe.

A KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportja 2001–2003 között részt vett a Nemzetközi Űrállomáson folyó sugárdózis-vizsgálatokban. A BRADOZ program célja a kozmikus sugárzás egyes összetevői hatásának vizsgálata biológiai objektumokra, a kozmonautákra, illetve elektronikus eszközökre. Két részes cikkünkben a kutatások hazai témavezetője számol be a programról, a mérésekről és az eredményekről.

Budapesten, az ELTE Csillagászati Tanszékének szervezésében, a British Council támogatásával február 5-7 között rendezik meg a brit és magyar fiatal csillagászok közös konferenciáját. A téma: műholdas adatok és nagy adatbázisok felhasználása a csillagászati kutatásban.

1991 decemberében Mihail Gorbacsov szovjet elnök lemondásával megszűnt a Szovjetunió. A jogutód Oroszország elnöke, Borisz Jelcin volt. Sem ő, sem az USA akkori elnöke, Bill Clinton nem volt az űrszondák feltétlen híve. Leginkább persze azért, mert nem is volt rá pénz.

Az Ulysses Nap-kutató űrszondát az ISPM terv keretében építették európai szakemberek. Mint az Űrvilág oldalain azt már olvashatták, a programot eredetileg európai-amerikai együttműködés keretében két űrszondára tervezték, de az amerikai visszalépést követően az ISPM keretén belül csupán egyetlen űrszonda indult (bár azt amerikai űrrepülőgép fedélzetéről indították).

A Ulysses űrszonda segítségével rengeteg információhoz jutottunk központi csillagunkról. Az adatok kiértékelésében magyar kutatók is részt vesznek.

A mostani váratlanul erős naptevékenység egy sor kérdést szült az emberekben. Cikksorozatunban bemutatjuk magát a jelenséget, valamint annak hatásait űreszközeinkre és mindennapjainkra.

Idén is megtartotta Űrnap 2003 című rendezvényét a Magyar Űrkutatási Iroda és a Magyar Asztronautikai Társaság. Az idei Űrnap hivatalos címe: „Űrtevékenység az EU küszöbén” volt.

A Rosetta-Philae űrszondapáros a keddi indítás után sikeresen bejelentkezett az irányítóközpontba. A kezdeti telemetriai adatok azt mutatják, hogy a leszállóegység két magyar készítésű fő egysége normálisan működik.

A Rosetta üstökös-kutató űrszonda már az Ariane 5 hordozórakéta tetejére szerelve várja az indulást.

A KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportja 2001-2003 között részt vett a Nemzetközi Űrállomáson folyó sugárdózis-vizsgálatokban. Cikkünk második részében a neutrondózis meghatározásáról és a vizsgálatokból levonható következtetésekről szólunk.

Az EURISY szövetség a Magyar Űrkutatási Irodával együttműködve május 27-28-án Budapesten rendezi meg a Galileo navigációs műholdrendszerrel, annak jövőbeli alkalmazásaival kapcsolatos konferenciáját.

Egy év telt el a Columbia tragikus balesete óta, amelynek során hét űrhajós vesztette életét. Kevesen tudják talán, hogy a Columbia utolsó útján végzett kísérletekbe magyar szakemberek is bekapcsolódtak.

A vasárnapi Delta adásában több asztronautikai témája blokkot láthatunk. Szó lesz a marsi életnyomok magyar elméletéről, a napviharokkal kapcsolatos legújabb német kutatásokról, és egy szupergyors kameráról - mely egyszer talán a Marsra is eljut.

Sorozatunk második, befejező részében bemutatunk néhány érdekes megfigyelést...

Cikksorozatunk második részében röviden megismerkedünk az „űridőjárás-előrejelző” űreszköz-flottával, illetve bepillantást nyerünk a szakterület hazai helyzetébe.

A Cassini űrszonda 2004-ben megközelíti a Szaturnuszt. Mit észlelt a Jupiter közelében a magyar kutatók munkáját is dícsérő űreszköz?

Szegő Károllyal készített kétrészes sorozatunk első részében bemutattunk néhány olyan űrprogramot, melyeknek aktív résztvevője volt. A mostani (befejező) részében egy kicsit közelebbről is szemügyre vesszük a Rosettát.