Idén október 15-én kerül sor a hagyományos űrnapi rendezvényre.

Ezzel a hangzatos címmel (persze a kérdőjel nélkül) jelent meg nemrég egy sajtóhír, amely egy új magyarországi üzem június végi megnyitásáról számol be.

Hazai idő szerint 6.12-kor minden idők legdrágább bolygókutató szondája befejezte 96 perces fékezését, s pályára állt a hatalmas gyűrűrendszerrel övezett gázóriás körül.

Az iparilag fejlett területek és nagyvárosok körzetében a légszennyezettség már olyan méreteket öltött, hogy az űrfelvételeken is megfigyelhető. Ez adta az ötletet a kutatóknak, hogy műholdfelvételek alapján határozzák meg a szennyezettség mértékét, kiterjedését és légköri transzportját. Kétrészes cikksorozatunkban bemutatjuk az ICAROS NET nemzetközi kutatási projektet és néhány részeredményét.

A Nemzetközi Űrállomásra kerülő Obsztanovka kísérlet alapvető tudományos feladata a plazma-hullám folyamatok kutatása nagy objektum felületközeli zónájában – jelentős magyar részvétellel.

A Magyar Szabadalmi Hivatalban április 19-ig látható az egy éve elhunyt neves tudósra, a PAL-optika feltalálójára emlékező kiállítás.

A Rosetta-Philae űrszondapáros a keddi indítás után sikeresen bejelentkezett az irányítóközpontba. A kezdeti telemetriai adatok azt mutatják, hogy a leszállóegység két magyar készítésű fő egysége normálisan működik.

A Rosetta üstökös-kutató űrszonda már az Ariane 5 hordozórakéta tetejére szerelve várja az indulást.

A KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportja 2001-2003 között részt vett a Nemzetközi Űrállomáson folyó sugárdózis-vizsgálatokban. Cikkünk második részében a neutrondózis meghatározásáról és a vizsgálatokból levonható következtetésekről szólunk.

Az EURISY szövetség a Magyar Űrkutatási Irodával együttműködve május 27-28-án Budapesten rendezi meg a Galileo navigációs műholdrendszerrel, annak jövőbeli alkalmazásaival kapcsolatos konferenciáját.

A magyar űrkutatás aktuális kérdéseiről tartott sajtótájékoztatót az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban (IHM) Kovács Kálmán, a magyar űrkutatás felügyelő minisztere és Dr. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) igazgatója szeptember 8-án.

A sikeres pályára állás napján 61 felvétel érkezett a gyűrűrendszerről, amelyben igen finom és vékony részletek, valamint eddig soha nem látott, különleges jelenségek figyelhetők meg.

Cikksorozatunk második - befejező - részében, bemutatjuk a magyar részvétellel folyó ICAROS NET nemzetközi kutatási projekt néhány részeredményét.

Május 27-28-án az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban tartják az európai Galileo műholdas helymeghatározó rendszer aktuális kérdéseivel foglalkozó nemzetközi konferenciát.

Május 13-án megkezdődött a Philae ellenőrzésének harmadik kampánya (Commissioning Phase, Block 3), melynek során 8 szakaszban, 8 egymás utáni éjszakán (Pass 1.-8.), közép-európai idő szerint este 9 órától kezdődően rádiókapcsolatot teremtenek a Rosetta leszálló egységével. A jelenlegi teszt-kampány célja elsősorban a tudományos fedélzeti műszerek egymással való kölcsönhatásának vizsgálata.

A tervek szerint zajlik a Rosetta leszállóegységének első ellenőrzés-sorozata. Az eddig elvégzett tesztek már egy kellemes meglepetéssel is szolgáltak.

Egy éves halasztás után holnap végre elindulhat a jelentős magyar részvétellel készített Rosetta–Philae űrszondapáros. Hosszú útjuk végén, tíz év múlva érik el a 67/P Csurjumov–Geraszimenko-üstököst.

A KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportja a Nemzetközi Űrállomáson folyó legújabb sugárdózis-vizsgálatokban, a SORD programban is részt vesz. Az első detektorok idén január 29-én, Progressz űrhajóval indultak a világűrbe.

A KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportja 2001–2003 között részt vett a Nemzetközi Űrállomáson folyó sugárdózis-vizsgálatokban. A BRADOZ program célja a kozmikus sugárzás egyes összetevői hatásának vizsgálata biológiai objektumokra, a kozmonautákra, illetve elektronikus eszközökre. Két részes cikkünkben a kutatások hazai témavezetője számol be a programról, a mérésekről és az eredményekről.

Budapesten, az ELTE Csillagászati Tanszékének szervezésében, a British Council támogatásával február 5-7 között rendezik meg a brit és magyar fiatal csillagászok közös konferenciáját. A téma: műholdas adatok és nagy adatbázisok felhasználása a csillagászati kutatásban.