Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Mostani epizódunkban megismerkedünk az első Ariane rakéták sikereivel és kudarcaival, és bemutatjuk az első olyan magyar űrberendezést, amely „nyugati” űreszközzel jutott a világűrbe.

Ezzel a címmel tart előadást március 18-án Spányi Péter a Polaris Csillagvizsgálóban. Mint portálunkon már többször olvashatták, a Rosetta európai üstökös-kutató misszió indulását januárban el kellett halasztani az Ariane-5 hordozórakéta tavaly decemberi meghibásodása miatt.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A 12. részben megismerkedhetünk az Interkozmosz első eredményeivel.

12:12. A szombaton landoló amerikai űrrepülőgép egyik kisérletének részeként szinkronizált felszíni megfigyelések is folytak az elmúlt napokban. A nemzetközi hálózat pontjai az Antarktiszon, Braziliában, az Egyesült Államokban, Izraelben, Japánban, Németországban, Magyarországon és Tajvanon működve segítették a munkát.

Az ESA (Európai Űrügynökség) ESA-PR 04-2003 számú sajtóközleményében bejelentette, hogy bizonytalan időre elhalasztják a Rosetta üstökös kutató űrszonda indítását.

2002. december 18-án (szerdán) 18:00 órakor a Magyar Asztronautikai Társaság rendezésében a Kossuth Klubban (Budapest VIII. Múzeum u. 7.) Apáthy István (KFKI AEKI) tart előadást a Rosetta üstökös-kutató programról. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.

A magyar részvétellel készülő üstökös-szonda újabb lépéseket tett a világűr felé.

A jövő év első hónapjában a Wirtanen-üstököshöz induló, és ott az égitest körüli pályára álló, illetve leszállóegységével landoló Rosetta űrszonda-együttes megvalósításában magyar szakemberek is részt vettek. Úgy gondoljuk, hogy ez a tény indokolja, hogy a Rosetta-val kapcsolatos híreket külön kezeljük. Mi is a Rosetta program?

A KFKI Atomenergia Kutatóintézetben kifejlesztett Pille'97 dózismérő NASA-nak felajánlott példányát 2001 márciusában juttatták a Discovery űrrepülőgéppel az ISS nevű Nemzetközi Űrállomás amerikai kutatómoduljára, a Destiny-re.

2003. március 25-én, kedden 17 órai kezdettel Dr. Szegő Károly tart előadást a fenti címmel Székesfehérvárott, a Barátság Házában.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Most az első hazai lépéseket és eredményeket mutatjuk be.

A Columbia tragédiája nem érinti közvetlenül a magyar űrkutatást, tovább haladunk az ESA tagság felé. (Az ESA - European Space Agency - az Európai Űrügynökség.)

Az Európai Űrügynökség Rosetta programjának szakemberei nem adták föl a sikeres indítás reményét. Alkalmazkodva az új helyzethez az űrszonda és tudományos programjának tökéletesítésére fordítják a startig hátralévő időt, minimum egy, maximum két és fél évet.

Az új Ariane hordozórakéta kudarca után várható volt, hogy a Rosetta indítása késni fog. Az előkészületeket a szűk indítási ablak sürgeti, a startot mégis elhalasztják pár nappal.

Kedd éjjel a Szaturnusz a Szíriusz és a Vénusz mellett (a Holdat leszámítva) a legfényesebb objektum az égen. Felé tart a Cassini űrszonda (a hozzákapcsolt Huygens leszállószondával), amely 5 éve indult, s eddigi sikeréhez magyar műszerek is hozzájárultak.

Számos űrkutatással foglalkozó szakember, valamint a téma iránt érdeklődők részvételével zajlott az idei űrnap, amelynek központi témája az Európai Űrügynökséghez való csatlakozás volt.

Az Európai Űrügynökség (ESA) szerint a meghosszabbított ellenőrzési folyamatok két fontos mérföldkövét is sikerrel teljesítette a januárban üstököskutatásra induló Rosetta.