A NASA amerikai űrügynökség elismerő oklevéllel, Group Achievement Award díjjal tüntette ki az Európai Űrügynökség (ESA) Cluster programjának vezető kutatóit, köztük a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet négy munkatársát, a földkörüli térség kutatásához való sikeres hozzájárulásukért.

Mit tapasztaltak a KFKI RMKI kutatói a nagyenergiájú ionokkal kapcsolatban a Naprendszer peremén?

A Magyar Űrkutatási Iroda által 2004-re meghirdetett pályázati lehetőségek keretében a Földmérési és Távérzékelési Intézet által benyújtott, a „A Kis-Balaton Védőrendszer növénytérképezése szuper nagyfelbontású multispektrális űrfelvételekből” téma támogatást nyert.

Idén október 15-én kerül sor a hagyományos űrnapi rendezvényre.

Ezzel a hangzatos címmel (persze a kérdőjel nélkül) jelent meg nemrég egy sajtóhír, amely egy új magyarországi üzem június végi megnyitásáról számol be.

Hazai idő szerint 6.12-kor minden idők legdrágább bolygókutató szondája befejezte 96 perces fékezését, s pályára állt a hatalmas gyűrűrendszerrel övezett gázóriás körül.

Az iparilag fejlett területek és nagyvárosok körzetében a légszennyezettség már olyan méreteket öltött, hogy az űrfelvételeken is megfigyelhető. Ez adta az ötletet a kutatóknak, hogy műholdfelvételek alapján határozzák meg a szennyezettség mértékét, kiterjedését és légköri transzportját. Kétrészes cikksorozatunkban bemutatjuk az ICAROS NET nemzetközi kutatási projektet és néhány részeredményét.

A Nemzetközi Űrállomásra kerülő Obsztanovka kísérlet alapvető tudományos feladata a plazma-hullám folyamatok kutatása nagy objektum felületközeli zónájában – jelentős magyar részvétellel.

A Magyar Szabadalmi Hivatalban április 19-ig látható az egy éve elhunyt neves tudósra, a PAL-optika feltalálójára emlékező kiállítás.

A Rosetta-Philae űrszondapáros a keddi indítás után sikeresen bejelentkezett az irányítóközpontba. A kezdeti telemetriai adatok azt mutatják, hogy a leszállóegység két magyar készítésű fő egysége normálisan működik.

November 15-én a MŰI és a MANT - az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan - immár negyedik alkalommal, ismét megrendezi az Ifjúsági Fórumot.

A Föld környezetében levő plazmahullámokat vizsgálták a KFKI RMKI kutatói tíz évet felölelő műholdas mérési adatok alapján.

Cikkünkben a Cassini űrszondán levő, magyar részvétellel készült magnetométer és plazma spektrométer legfrissebb eredményeiről számolunk be.

A magyar űrkutatás aktuális kérdéseiről tartott sajtótájékoztatót az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban (IHM) Kovács Kálmán, a magyar űrkutatás felügyelő minisztere és Dr. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) igazgatója szeptember 8-án.

A sikeres pályára állás napján 61 felvétel érkezett a gyűrűrendszerről, amelyben igen finom és vékony részletek, valamint eddig soha nem látott, különleges jelenségek figyelhetők meg.

Cikksorozatunk második - befejező - részében, bemutatjuk a magyar részvétellel folyó ICAROS NET nemzetközi kutatási projekt néhány részeredményét.

Május 27-28-án az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban tartják az európai Galileo műholdas helymeghatározó rendszer aktuális kérdéseivel foglalkozó nemzetközi konferenciát.

Május 13-án megkezdődött a Philae ellenőrzésének harmadik kampánya (Commissioning Phase, Block 3), melynek során 8 szakaszban, 8 egymás utáni éjszakán (Pass 1.-8.), közép-európai idő szerint este 9 órától kezdődően rádiókapcsolatot teremtenek a Rosetta leszálló egységével. A jelenlegi teszt-kampány célja elsősorban a tudományos fedélzeti műszerek egymással való kölcsönhatásának vizsgálata.

A tervek szerint zajlik a Rosetta leszállóegységének első ellenőrzés-sorozata. Az eddig elvégzett tesztek már egy kellemes meglepetéssel is szolgáltak.

Egy éves halasztás után holnap végre elindulhat a jelentős magyar részvétellel készített Rosetta–Philae űrszondapáros. Hosszú útjuk végén, tíz év múlva érik el a 67/P Csurjumov–Geraszimenko-üstököst.