Közép-európai idő szerint maj hajnalban, 3:47:59-kor útnak indították a 12. ISS-Progresszt. Fél tonnányi rakományában a legújabb Pille is helyet kapott.

Az Európai Csillagászati Társaság budapesti kongresszusa alkalmából augusztus 26-án (tehát egy hét múlva kedden) este 19:30-kor nyilvános magyar nyelvű előadásra kerül sor "A kozmosz zenéje" címmel.

Az Európai Csillagászati Társaság (EAS) idei kongresszusát augusztus 25-30 között tartja Budapesten. Az egy hetes esemény során tizenegy szimpóziumon mintegy négyszáz hazai, európai és tengeren túli csillagász vesz részt, s részben űrkutatási eredményeket is ismertetnek majd.

2003. május 14-én, 76 éves korában elhunyt Tófalvi Gyula Kossuth díjas mérnök, a műszaki tudományok doktora, c. egyetemi tanár, aki 1992 és 1997 között a Magyar Űrkutatási Iroda első igazgatójaként elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar űrkutatás új szervezetének megalapításában és vezetésében. Temetésére május 23-án került sor.

Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Az európai űrtevékenység történetét bemutató sorozatunkat - rövid szünet után - a mai naptól folytatjuk. Ez előtt azonban, emlékeztetőül újból közüljük a sorozat utolsó részét.

Amint az köztudott, az ESA és az Arianespace ez év januárban úgy döntött, hogy a Rosetta üstököskutató szonda startját az Ariane-5 rakéta tavaly decemberi kudarca miatt bizonytalan időre elhalasztja. Miközben folyik a kudarc okának kivizsgálása, azt követően pedig a rakétán elvégzik a szükséges módosításokat, a Rosettát hibernálták, és az ESA intenzíven keresi a lehetséges új üstökös-célpontokat. Az idő azért is sürget, mert a szonda szakszerű tárolásának évi költségét 50 és 100 millió Euro közötti összegre becsülik.

2003. március 25-én, kedden 17 órai kezdettel Dr. Szegő Károly tart előadást a fenti címmel Székesfehérvárott, a Barátság Házában.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Most az első hazai lépéseket és eredményeket mutatjuk be.

A Columbia tragédiája nem érinti közvetlenül a magyar űrkutatást, tovább haladunk az ESA tagság felé. (Az ESA - European Space Agency - az Európai Űrügynökség.)

Az Európai Űrügynökség Rosetta programjának szakemberei nem adták föl a sikeres indítás reményét. Alkalmazkodva az új helyzethez az űrszonda és tudományos programjának tökéletesítésére fordítják a startig hátralévő időt, minimum egy, maximum két és fél évet.

Amennyiben minden a tervek szerint halad a magyar fejlesztésű Pille dózismérő legújabb példánya péntek hajnalban elindul a Nemzetközi Űrállomásra. Az, hogy az űrrepülőgépek kiesését követő mostani korlátozott szállítókapacitású időben ez a kis Magyarország a fedélzetre kerülhet, egyértelműen jelzi a Pille fontosságát és sikerességét.

Az elmúlt hetekben folytatódott a Nemzetközi Űrállomás következő állandó személyzetét alkotó két űrhajós kiképzése a Pille dózismérő használatára. A Pille legújabb változata várhatóan még ebben az évben feljut a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.

Sorozatunk e részében röviden bemutatjuk, hogy egy páratlan kutatási lehetőség a nyolcvanas években még mennyire nem tudta összefogni a nagyhatalmakat. Minden, űrkutatásban akkor „számító” ország külön-külön készített űrszondát egy égitest felderítésére.

Ma 45 éves Thomas Reiter német űrhajós, aki 1995-96-ban a Mir fedélzetén használta a Pille sugárdózismérőt. Születésnapja alkalmából - kissé rendhagyó módon - interjút adott az Űrvilágnak.

Dr. Greguss Pál nyugalmazott egyetemi tanár hamvasztás utáni búcsúztatására ma 14:00 órakor kerül sor a Nemzeti Sírkertben. A NASA-díjas kutató, nyugalmazott egyetemi tanár február 26-án, tragikus baleset után hunyt el.

Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Mostani epizódunkban megismerkedünk az első Ariane rakéták sikereivel és kudarcaival, és bemutatjuk az első olyan magyar űrberendezést, amely „nyugati” űreszközzel jutott a világűrbe.

Ezzel a címmel tart előadást március 18-án Spányi Péter a Polaris Csillagvizsgálóban. Mint portálunkon már többször olvashatták, a Rosetta európai üstökös-kutató misszió indulását januárban el kellett halasztani az Ariane-5 hordozórakéta tavaly decemberi meghibásodása miatt.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A 12. részben megismerkedhetünk az Interkozmosz első eredményeivel.

12:12. A szombaton landoló amerikai űrrepülőgép egyik kisérletének részeként szinkronizált felszíni megfigyelések is folytak az elmúlt napokban. A nemzetközi hálózat pontjai az Antarktiszon, Braziliában, az Egyesült Államokban, Izraelben, Japánban, Németországban, Magyarországon és Tajvanon működve segítették a munkát.

Az ESA (Európai Űrügynökség) ESA-PR 04-2003 számú sajtóközleményében bejelentette, hogy bizonytalan időre elhalasztják a Rosetta üstökös kutató űrszonda indítását.