Szeptember 23-án (pénteken) ismét Kutatók Éjszakája! Az ELTE TTK Csillagászati Tanszéke is érdekes programmal készül, és még az éjszakát sem várják meg...

Az űrkutatással kapcsolatos bármely tudományágban elért, hazai vonatkozású eredményekről vár színvonalas ismeretterjesztő írásokat a jövőre megjelenő 2010-2011-es Űrtan Évkönyvbe a MANT.

Három évtizeden át tartó előkészületek után sikeresen elindult az orosz rádiócsillagászati műhold, amelynek 10 m-es rádiótávcsöve hatalmas földi rádióteleszkópokkal együtt nagy felbontású interferometrikus méréseket végez majd.

1985-ben a mindkét félnek megfelelő barátságos, „semleges helyszínen”, Budapesten kezdték meg formális együttműködésüket a szovjet és nyugati rádiócsillagászok, hogy megszülethessen a RadioAstron űr-VLBI műhold.

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács egyik díját Zábori Balázs nyerte, aki az Űrvilág rendszeres szerzője is.

Gschwindt András előadása a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület szervezésében, június 7-én.

Két mai cikkében is foglalkozik a hazai űripar és űrkutatás áldatlan helyzetével a Napi Gazdaság.

A Magyar Asztronautikai Társaság vadonatúj rendezvénysorozata március 17-én délután indul. A kötetlen beszélgetés témái: a Mars „kizöldítése” és az űripar.

Az ESA űrhajósa, Paolo Nespoli fedélzeti mérnökként általában igen elfoglalt. Agyi tevékenységének, űrbeli teljesítőképessége változásának vizsgálata a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén végrehajtott egyik fontos kísérlet.

Nemrégiben adtunk hírt az Űrvilág olvasóinak a magyar CoCoRAD diákcsapat sikeres pályázatáról az Európai Űrügynökség REXUS/BEXUS programjába.

Június végén rendezték Marseille-ben a 2. CoRoT szimpóziumot.

Már korábban beszámoltunk az Űrvilág olvasóinak az Európai Űrügynökség REXUS/BEXUS diákprogramjáról, melyben a magyar CoCoRAD diákcsapat hazánkból elsőként elnyerte a részvétel jogát.

Magyarország különleges összekötő szerepet játszott a készülő szovjet rádiócsillagászati műhold fejlesztői és a nyugati együttműködő partnerek „összehozásában”.

Startra kész az orosz RadioAstron rádiócsillagászati műhold, amely már az 1980-as évek eleje óta készül. Hogy kezdődött az egész történet?

Már korábban beszámoltunk az Űrvilág olvasóinak az Európai Űrügynökség REXUS/BEXUS diákprogramjáról, melyben BEXUS sztratoszférikus ballonok és REXUS magaslégköri rakéták „fedélzetét” kínálja fel a tagországaiból, valamint az együttműködő államaiból – így Magyarországról – pályázó egyetemi hallgatók számára.

Most fordul először elő, hogy egy magyar űripari vállalkozás egy közel húsz műholdból álló flotta fedélzeti szolgálati rendszeréhez készülő kulcsfontosságú berendezésekre kapott megrendelést.

Magyar csillagászok különleges hármascsillagot fedeztek fel a Kepler-űrtávcsővel. Az egzotikus égitestről a tekintélyes Science magazin április 8-i számában számol be a Derekas Aliz és Kiss László által vezetett kutatócsoport.

Ahogyan már arról korábban beszámolhattunk az Űrvilág olvasóinak, a CoCoRAD diákcsapat Magyarországról elsőként vehet részt az Európai Űrügynökség (ESA) BEXUS sztratoszférikus ballonkísérletében.

2010 végén rendezték meg az európai földmegfigyelési lehetőségeket bemutató szakmai napot. Idén májusban következik a sorozat folytatása.

Az Európai Űrügynökség (ESA) számos fiatal egyetemistáknak szóló pályázata között idén is meghirdette a REXUS/BEXUS rakéta- és ballonprogramokra szóló felhívását.