Az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (KFKI RMKI) meghívást kapott az Európai Űrügynökség (ESA) Venus Express űrprogramjában való részvételre!

A tisztán műholdfelvételeken alapuló termésbecslés eredményeiről, a légifényképeken és műholdas távérzékelési adatokon alapuló mezőgazdasági parcella-azonosító rendszerről, valamint a terület alapú támogatások kedvezményezettjeinek ellenőrzéséről is szó esett a Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI) tartott pénteki sajtótájékoztatón. Kiderült, hogy az űrtechnika jóval közelebb van hozzánk, mint azt sokan gondolnák!

A Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI) tartott pénteki sajtótájékoztató kiemelt témája volt az egységes európai helymeghatározó rendszer (EUPOS) kiépítése. A műholdas GPS rendszer földi kiegészítőjeként tekinthető, Magyarországon mintegy 40 referencia-állomásból álló rendszer korrekciós adatainak segítségével bárhol az országban akár centiméteres pontosságú, valós idejű helymeghatározás válik majd lehetővé.

Mint ismeretes, az Ariane-5 tavaly decemberi hibája miatt a magyar szakemberek részvételével épített Rosetta üstökösszonda indulását el kellett halasztani. A halasztás egyben azt is jelentette, hogy az eredetileg kijelölt célpont, a Wirtanen üstökös elérhetetlenné vált a szonda számára. Az új célpontról, a Csurjumov-Geraszimenko üstökösről viszont elég kevés volt az információ. Mostanra ez az információhiány is a múlté, mivel a Hubble segítségével egy háromfős tudóscsoport – köztük egy magyar kutató – pontos méretet vett a Rosetta leendő célpontjáról.

Péntek reggel, közép-európai idő szerint 03:48-kor, az előzetes terveknek megfelelően elindult Bajkonurból a legújabb Progressz teherűrhajó. Az űreszköz 2,5 tonna utánpótlást szállít a Nemzetközi Űrállomásra, és rakománya között található az ISS orosz moduljára szánt magyar fejlesztésű Pille dózismérő.

Amennyiben minden a tervek szerint halad a magyar fejlesztésű Pille dózismérő legújabb példánya péntek hajnalban elindul a Nemzetközi Űrállomásra. Az, hogy az űrrepülőgépek kiesését követő mostani korlátozott szállítókapacitású időben ez a kis Magyarország a fedélzetre kerülhet, egyértelműen jelzi a Pille fontosságát és sikerességét.

Az elmúlt hetekben folytatódott a Nemzetközi Űrállomás következő állandó személyzetét alkotó két űrhajós kiképzése a Pille dózismérő használatára. A Pille legújabb változata várhatóan még ebben az évben feljut a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.

Sorozatunk e részében röviden bemutatjuk, hogy egy páratlan kutatási lehetőség a nyolcvanas években még mennyire nem tudta összefogni a nagyhatalmakat. Minden, űrkutatásban akkor „számító” ország külön-külön készített űrszondát egy égitest felderítésére.

Ma 45 éves Thomas Reiter német űrhajós, aki 1995-96-ban a Mir fedélzetén használta a Pille sugárdózismérőt. Születésnapja alkalmából - kissé rendhagyó módon - interjút adott az Űrvilágnak.

Dr. Greguss Pál nyugalmazott egyetemi tanár hamvasztás utáni búcsúztatására ma 14:00 órakor kerül sor a Nemzeti Sírkertben. A NASA-díjas kutató, nyugalmazott egyetemi tanár február 26-án, tragikus baleset után hunyt el.

Az ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoportjának planetológiai honlapja néhány hónapja alapos ráncfelvarráson esett át. A megújult honlapot (http://planetologia.elte.hu) mindenkinek ajánljuk, akit érdekelnek bolygórendszerünk égitestjei.

Idén augusztusra fejeződött be az a négy éves program, amelynek során elkészült Magyarország teljes területének nagyfelbontású, 1:50 000 léptékű felszínborítási adatbázisa (CLC50). A CORINE programról pénteken, a Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI) tartott tájékoztató során tudhattunk meg részleteket.

Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter szeptember 12-én kihelyezett sajtótájékoztatót tartott a Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI). A következő esztendőkben lényegesen nagyobb forrásokat kell űrkutatásra, űrtevékenységre fordítani, hisz az idei – rekordnak számító - fél milliárd forinttal is az ESA-ba törekvő országok sereghajtói vagyunk, – szögezte le a területet felügyelő miniszter.

Az előzetes terveknek megfelelően ma (vasárnap) hajnalban, közép-európai idő szerint 05:40-kor, a csütörtökön indított Progressz teherűrhajó hozzákapcsolódott a Nemzetközi Űrállomáshoz. Ez azt is jelenti, hogy az immár második magyar Pille műszer is az ISS-nél van.

Közép-európai idő szerint maj hajnalban, 3:47:59-kor útnak indították a 12. ISS-Progresszt. Fél tonnányi rakományában a legújabb Pille is helyet kapott.

Az Európai Csillagászati Társaság budapesti kongresszusa alkalmából augusztus 26-án (tehát egy hét múlva kedden) este 19:30-kor nyilvános magyar nyelvű előadásra kerül sor "A kozmosz zenéje" címmel.

Az Európai Csillagászati Társaság (EAS) idei kongresszusát augusztus 25-30 között tartja Budapesten. Az egy hetes esemény során tizenegy szimpóziumon mintegy négyszáz hazai, európai és tengeren túli csillagász vesz részt, s részben űrkutatási eredményeket is ismertetnek majd.

2003. május 14-én, 76 éves korában elhunyt Tófalvi Gyula Kossuth díjas mérnök, a műszaki tudományok doktora, c. egyetemi tanár, aki 1992 és 1997 között a Magyar Űrkutatási Iroda első igazgatójaként elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar űrkutatás új szervezetének megalapításában és vezetésében. Temetésére május 23-án került sor.

Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Az európai űrtevékenység történetét bemutató sorozatunkat - rövid szünet után - a mai naptól folytatjuk. Ez előtt azonban, emlékeztetőül újból közüljük a sorozat utolsó részét.

Amint az köztudott, az ESA és az Arianespace ez év januárban úgy döntött, hogy a Rosetta üstököskutató szonda startját az Ariane-5 rakéta tavaly decemberi kudarca miatt bizonytalan időre elhalasztja. Miközben folyik a kudarc okának kivizsgálása, azt követően pedig a rakétán elvégzik a szükséges módosításokat, a Rosettát hibernálták, és az ESA intenzíven keresi a lehetséges új üstökös-célpontokat. Az idő azért is sürget, mert a szonda szakszerű tárolásának évi költségét 50 és 100 millió Euro közötti összegre becsülik.