Olaszország déli részét, a Tarantói-öblöt és térségét, illetve az olasz csizma „sarkát” mutatja e heti műholdfelvételünk. A valódi színes képet április 28-án, csütörtökön rögzítette a Terra műhold MODIS-rendszere.
Olaszország déli részét, a Tarantói-öblöt és térségét, illetve az olasz csizma „sarkát” mutatja e heti műholdfelvételünk. A valódi színes képet április 28-án, csütörtökön rögzítette a Terra műhold MODIS-rendszere.
Az ELTE műholdvevő állomásán készült képek közül ezen a héten egy, a Márvány-tengert és a Boszporuszt mutató felvételt mutatunk be. A TERRA műholdon levő MODIS-rendszer képe 2005. március 17-én készült.
Az Azovi-tenger északi részének befagyását, illetve a különböző korú jégtakaró-darabokat láthatjuk TERRA műhold alábbi valódi színes MODIS-felvételén. A február 4-én készült felvételen jól látszik a beltenger fagymentes részének jellegzetesen eltérő, szürke színe is.
Az Indonéz Űrkutatási Hivatal (LAPAN) év végén pályára kerülő LAPAN-TUBSAT műholdjának elsődleges feladata a természeti katasztrófák és azok hatásainak megfigyelése, az ellenük való védekezés segítése. Szomorú aktualitást ad a programnak a tavaly karácsonykor bekövetkezett több mint kétszázezer indonéz áldozatot követelő szökőár. A műholdhoz kapcsolódó egyes földi rendszerek Magyarországon, Újpesten készültek.
Az ELTE műholdvevő állomásáról származó kép, az AQUA műhold hamis színes MODIS-felvétele január 27-én, csütörtök délelőtt mutatja a Dunántúlt és a Duna-Tisza-közét.
2005 folyamán megkezdődik a GALILEO európai műholdas rádiónavigációs helymeghatározó rendszer kiépítése, próbaüzembe helyezése. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium képet szeretett volna kapni arról, hogy kik azok a hazai potenciális vállalkozók/vállalkozások, akik/amelyek a program iránt érdeklődést mutatnak.
Az Etna kitörését, és Szicília szigetét láthatjuk a TERRA műhold MODIS-szenzorának felvételén. Európa legnagyobb vulkánjának nem ritkák a kitörései. A bemutatott kép 2005. január 8-án, a délelőtti órákban készült: ezen jól látható a vulkán délnyugati irányba hosszan elnyúló füstzászlója.
Az ezredforduló tiszai árvizeinek nyomán számos alkalommal megfogalmazódott, hogy azok egyik fontos okát a vízgyűjtőn történt erdőirtás jelenti. Az ELTE Geofizikai Tanszékén működő Űrkutató Csoport régi erdőtérképek és mai műholdfelvételek segítségével utánajárt: mi igaz ebből a feltevésből?
Tunézia tengerpartja kedvelt turistacélpont. Az ország északi felét, partjait, hegyeit és sivatagainak egy részét mutatjuk be az AQUA műhold fedélzetén április 20-án szerdán délben rögzített valódi színes MODIS felvételen.
Március 3-tól megjelenik egy régen várt kiadvány, GPS mindenkinek címmel. A könyv kisérletet tesz arra, hogy közérthetően ismertesse e globális műholdas szolgáltatás lehetőségeit, jelenét és jövőjét.
Az ELTE műholdvevő állomásán készült képek közül ezen most egy Észak-Olaszországot és a Pó torkolatvidékét ábrázoló felvételt mutatunk be. A TERRA műholdon levő MODIS-rendszer képe 2005. február 1-jén, a velencei karneváli időszak idején készült.
A felvételen a Földközi-tenger déli medencéjében felfedezhetjük a felhők által kirajzolt ún. Kármán-féle örvényutakat. Kréta szigetének három magasabb hegycsúcsa pedig hóval borítottan könnyen felismerhetővé válik, középen a 2456 méter magas Idával.
Az ELTE műholdvevő állomásán készült képek közül ezen a héten egy Albánia középső és északi részét ábrázoló felvételt mutatunk be. Az AQUA műholdon levő MODIS-rendszer képe 2004. november 17-én készült.
Néhány évtizeddel ezelőtt csak elképzeléseink voltak arról, hogy az ember képes-e a súlytalanság állapotában élni. Kérdéses volt, hogy szervezetünk elviseli-e az űrhajó extrém gyorsulását és alkalmazkodik-e a drasztikusan megváltoztatott külső körülményhez, a gravitáció elvesztéséhez. A téma kutatásában debreceni szakemberek is résztvesznek.
Az Európai Tanács 2000-től kezdődően kidolgozott egy ajánlás rendszert a környezet és a fenntartható fejlődés szempontjainak a közösségi politikákba való integrálására (COM(2000) 20). Ehhez elsősorban megbízható, pontos agrár-környezetvédelmi indikátorok szükségesek, hogy átfogó információt nyerjünk a mezőgazdaság és a környezet közötti aktuális folyamatokról.
Az űrélettani kutatásoknak hazánkban is jelentős múltja van, amelynek gyökerei az INTERFERON kísérletre nyúlnak vissza. Ezt az eszközt Farkas Bertalan vitte magával a Szojuz-6 fedélzetére 1980-ban.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu