Az ELTE műholdvevő állomásáról származó kép, az AQUA műhold hamis színes MODIS-felvétele január 27-én, csütörtök délelőtt mutatja a Dunántúlt és a Duna-Tisza-közét.

2005 folyamán megkezdődik a GALILEO európai műholdas rádiónavigációs helymeghatározó rendszer kiépítése, próbaüzembe helyezése. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium képet szeretett volna kapni arról, hogy kik azok a hazai potenciális vállalkozók/vállalkozások, akik/amelyek a program iránt érdeklődést mutatnak.

Az Etna kitörését, és Szicília szigetét láthatjuk a TERRA műhold MODIS-szenzorának felvételén. Európa legnagyobb vulkánjának nem ritkák a kitörései. A bemutatott kép 2005. január 8-án, a délelőtti órákban készült: ezen jól látható a vulkán délnyugati irányba hosszan elnyúló füstzászlója.

Az ELTE Környezetfizikai Tanszékcsoportján, a Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoportja által üzemeltetett műholdvevő állomás jelentős fejlesztésen esett át 2004 szeptemberében. A korábban csak kisfelbontású 1-4 kilométeres pixelméretű, az amerikai NOAA és a kínai Feng Jun holdakról származó képek vételére alkalmas állomás immár a 250 méteres felbontású MODIS-képek vételére is alkalmas.

Kutatócsoportunk – a német partnerrel karöltve – a Bad Kissingenben végzett közös munka során 134 depressziós, otoneurológiai panaszokat és tüneteket produkáló beteg adatait dolgozta fel, és értékelte. Tekintettel arra, hogy a depresszió az átlagos lakosság 10-25 %-át érinti, különös helyet foglal ez a betegség, illetve magatartás típus a hosszú távú űrutazás ember-gép egységében, így szerepet játszhat az operátori tevékenység biztonságában is.

Az ezredforduló tiszai árvizeinek nyomán számos alkalommal megfogalmazódott, hogy azok egyik fontos okát a vízgyűjtőn történt erdőirtás jelenti. Az ELTE Geofizikai Tanszékén működő Űrkutató Csoport régi erdőtérképek és mai műholdfelvételek segítségével utánajárt: mi igaz ebből a feltevésből?

A NASA amerikai űrügynökség elismerő oklevéllel, Group Achievement Award díjjal tüntette ki az Európai Űrügynökség (ESA) Cluster programjának vezető kutatóit, köztük a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet négy munkatársát, a földkörüli térség kutatásához való sikeres hozzájárulásukért.

Mit tapasztaltak a KFKI RMKI kutatói a nagyenergiájú ionokkal kapcsolatban a Naprendszer peremén?

A Magyar Űrkutatási Iroda által 2004-re meghirdetett pályázati lehetőségek keretében a Földmérési és Távérzékelési Intézet által benyújtott, a „A Kis-Balaton Védőrendszer növénytérképezése szuper nagyfelbontású multispektrális űrfelvételekből” téma támogatást nyert.

Idén október 15-én kerül sor a hagyományos űrnapi rendezvényre.

A felvételen a Földközi-tenger déli medencéjében felfedezhetjük a felhők által kirajzolt ún. Kármán-féle örvényutakat. Kréta szigetének három magasabb hegycsúcsa pedig hóval borítottan könnyen felismerhetővé válik, középen a 2456 méter magas Idával.

Az ELTE műholdvevő állomásán készült képek közül ezen a héten egy Albánia középső és északi részét ábrázoló felvételt mutatunk be. Az AQUA műholdon levő MODIS-rendszer képe 2004. november 17-én készült.

Űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról, az ŰRVILÁG Olvasóinak ajánlva: Az AQUA műhold MODIS szenzorának felvételén nyomon követhetjük, hogy melyik hegyek, hegységek csúcsa „lógott ki” a Kárpát-medencét egész december elején kitöltő alacsonyszintű rétegfelhőből.

Néhány évtizeddel ezelőtt csak elképzeléseink voltak arról, hogy az ember képes-e a súlytalanság állapotában élni. Kérdéses volt, hogy szervezetünk elviseli-e az űrhajó extrém gyorsulását és alkalmazkodik-e a drasztikusan megváltoztatott külső körülményhez, a gravitáció elvesztéséhez. A téma kutatásában debreceni szakemberek is résztvesznek.

Az Európai Tanács 2000-től kezdődően kidolgozott egy ajánlás rendszert a környezet és a fenntartható fejlődés szempontjainak a közösségi politikákba való integrálására (COM(2000) 20). Ehhez elsősorban megbízható, pontos agrár-környezetvédelmi indikátorok szükségesek, hogy átfogó információt nyerjünk a mezőgazdaság és a környezet közötti aktuális folyamatokról.

Az űrélettani kutatásoknak hazánkban is jelentős múltja van, amelynek gyökerei az INTERFERON kísérletre nyúlnak vissza. Ezt az eszközt Farkas Bertalan vitte magával a Szojuz-6 fedélzetére 1980-ban.

November 15-én a MŰI és a MANT - az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan - immár negyedik alkalommal, ismét megrendezi az Ifjúsági Fórumot.

A Föld környezetében levő plazmahullámokat vizsgálták a KFKI RMKI kutatói tíz évet felölelő műholdas mérési adatok alapján.

Cikkünkben a Cassini űrszondán levő, magyar részvétellel készült magnetométer és plazma spektrométer legfrissebb eredményeiről számolunk be.

A magyar űrkutatás aktuális kérdéseiről tartott sajtótájékoztatót az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban (IHM) Kovács Kálmán, a magyar űrkutatás felügyelő minisztere és Dr. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) igazgatója szeptember 8-án.