A magnetohidrodinamikai jelenségek Földünk mágneses környezetének fontos elemei. Kétrészes cikkünk második felében a témához kapcsolódó hazai kutatásokat mutatjuk be.

A magnetohidrodinamikai jelenségek Földünk mágneses környezetének fontos elemei. Kétrészes cikkünk első felében a turbulens áramlások alapjaival és a magnetohidrodinamikai jelenségekhez való kapcsolódásukról lesz szó.

Olaszország déli részét, a Tarantói-öblöt és térségét, illetve az olasz csizma „sarkát” mutatja e heti műholdfelvételünk. A valódi színes képet április 28-án, csütörtökön rögzítette a Terra műhold MODIS-rendszere.

Az ELTE műholdvevő állomásán készült képek közül ezen a héten egy, a Márvány-tengert és a Boszporuszt mutató felvételt mutatunk be. A TERRA műholdon levő MODIS-rendszer képe 2005. március 17-én készült.

Az Azovi-tenger északi részének befagyását, illetve a különböző korú jégtakaró-darabokat láthatjuk TERRA műhold alábbi valódi színes MODIS-felvételén. A február 4-én készült felvételen jól látszik a beltenger fagymentes részének jellegzetesen eltérő, szürke színe is.

Az Indonéz Űrkutatási Hivatal (LAPAN) év végén pályára kerülő LAPAN-TUBSAT műholdjának elsődleges feladata a természeti katasztrófák és azok hatásainak megfigyelése, az ellenük való védekezés segítése. Szomorú aktualitást ad a programnak a tavaly karácsonykor bekövetkezett több mint kétszázezer indonéz áldozatot követelő szökőár. A műholdhoz kapcsolódó egyes földi rendszerek Magyarországon, Újpesten készültek.

Az ELTE műholdvevő állomásáról származó kép, az AQUA műhold hamis színes MODIS-felvétele január 27-én, csütörtök délelőtt mutatja a Dunántúlt és a Duna-Tisza-közét.

2005 folyamán megkezdődik a GALILEO európai műholdas rádiónavigációs helymeghatározó rendszer kiépítése, próbaüzembe helyezése. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium képet szeretett volna kapni arról, hogy kik azok a hazai potenciális vállalkozók/vállalkozások, akik/amelyek a program iránt érdeklődést mutatnak.

Az Etna kitörését, és Szicília szigetét láthatjuk a TERRA műhold MODIS-szenzorának felvételén. Európa legnagyobb vulkánjának nem ritkák a kitörései. A bemutatott kép 2005. január 8-án, a délelőtti órákban készült: ezen jól látható a vulkán délnyugati irányba hosszan elnyúló füstzászlója.

Az ELTE Környezetfizikai Tanszékcsoportján, a Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoportja által üzemeltetett műholdvevő állomás jelentős fejlesztésen esett át 2004 szeptemberében. A korábban csak kisfelbontású 1-4 kilométeres pixelméretű, az amerikai NOAA és a kínai Feng Jun holdakról származó képek vételére alkalmas állomás immár a 250 méteres felbontású MODIS-képek vételére is alkalmas.

Több éve vizsgálják hazánkban is a geomágneses pulzációk változását, amelyek alapján például a naptevékenység változása is nyomon követhető.

A fenti címmel megjelent magyar oktatócsomag a földrajztanárokat vezeti be az űrfelvételek készítésének, típusainak, alkalmazhatóságának alapvető ismereteibe.

Tunézia tengerpartja kedvelt turistacélpont. Az ország északi felét, partjait, hegyeit és sivatagainak egy részét mutatjuk be az AQUA műhold fedélzetén április 20-án szerdán délben rögzített valódi színes MODIS felvételen.

A képen a befagyott Balatont és a környező, havas Dunántúlt láthatjuk. Ami az igazán érdekes ezen a képen: a Szigligeti-öböl legnagyobb része jégmentes, miközben a tavat egységesen jégtakaró fedi. A kép téli fehér-szürke színvilága csak itt törik meg.

Március 3-tól megjelenik egy régen várt kiadvány, GPS mindenkinek címmel. A könyv kisérletet tesz arra, hogy közérthetően ismertesse e globális műholdas szolgáltatás lehetőségeit, jelenét és jövőjét.

Az ELTE műholdvevő állomásán készült képek közül ezen most egy Észak-Olaszországot és a Pó torkolatvidékét ábrázoló felvételt mutatunk be. A TERRA műholdon levő MODIS-rendszer képe 2005. február 1-jén, a velencei karneváli időszak idején készült.

A felvételen a Földközi-tenger déli medencéjében felfedezhetjük a felhők által kirajzolt ún. Kármán-féle örvényutakat. Kréta szigetének három magasabb hegycsúcsa pedig hóval borítottan könnyen felismerhetővé válik, középen a 2456 méter magas Idával.

Az ELTE műholdvevő állomásán készült képek közül ezen a héten egy Albánia középső és északi részét ábrázoló felvételt mutatunk be. Az AQUA műholdon levő MODIS-rendszer képe 2004. november 17-én készült.

Űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról, az ŰRVILÁG Olvasóinak ajánlva: Az AQUA műhold MODIS szenzorának felvételén nyomon követhetjük, hogy melyik hegyek, hegységek csúcsa „lógott ki” a Kárpát-medencét egész december elején kitöltő alacsonyszintű rétegfelhőből.

Néhány évtizeddel ezelőtt csak elképzeléseink voltak arról, hogy az ember képes-e a súlytalanság állapotában élni. Kérdéses volt, hogy szervezetünk elviseli-e az űrhajó extrém gyorsulását és alkalmazkodik-e a drasztikusan megváltoztatott külső körülményhez, a gravitáció elvesztéséhez. A téma kutatásában debreceni szakemberek is résztvesznek.