A New Horizons Plútóról készült felvételek alaposabb elemzése alapján úgy tűnik, az egyik jellegzetes alakzat mégsem az, aminek eddig gondolták.

A NASA űrszondája nem kevesebb mint 8 kisbolygó meglátogatására készül 12 évesre tervezett programja során.

2024-ben indulhat két kis űrszonda a Mars űridőjárási környezetének sztereó vizsgálatára.

Egy friss eredmény szerint a Jupiter felsőlégkörének magas hőmérséklete a bolygó erős sarkifény-tevékenységére vezethető vissza.

Az Ariane-5 rakéta utolsó fokozata, amely kialakítja a régen várt űrcsillagászati eszköz pályáját, már útnak indult a starthely felé.

A Landsat–8 felvételén a világ legjelentősebb berilliumbányája látható. Innen került ki a fém (ásványa), amelyből a James Webb-űrtávcső főtükre készült.

A Juno űrszonda június 7-én alig több mint 1000 km-re repült el a Jupiter (és a Naprendszer) legnagyobb holdja közelében.

Hétfőn egy pályamódosító manőverrel elhagyata a Bennu kisbolygót az amerikai űrszonda, hogy két és fél év múlva leszállítsa az égitestről begyűjtött anyagmintát.

A NASA április közepén tette közzé azt a karácsonykor készült fotót, amelyen a lefényképezett objektumnak csak a helye látszik.

A Juno műszere a Jupiter sarki fényét vizsgálta, de véletlenül a képre került egy tűzgömb fényes felvillanása az óriásbolygó légkörében.

A NASA New Horizons szondája két ikerpárt is talált a Naprendszer jeges peremvidékén. Talán ez közelebb visz a bolygók keletkezésének megértéséhez.

Az amerikai Landsat-9 földmegfigyelő műholddal együtt néhány kisműhold is pályára került.

Megvan a James Webb-űrtávcső kijelölt startdátuma. Minden idők legnagyobb és legdrágább űrcsillagászati eszköze egy Ariane-5 rakétával indul Francia Guyanából.

A James Webb-űrtávcső tesztjei sikerrel zárultak. Már csomagolják az értékes berendezést, hogy a starthelyre szállíthassák.

A NASA hamarosan induló Lucy szondájára (is) felkerül az emberiség üzenete. Ezúttal nem a földönkívülieknek, hanem naprendszerbeli utódainknak.

Több évtizedes szünet után a NASA rövid időn belül nem is egy, hanem rögtön két szondával szándékozik folytatni a Vénusz kutatását.

Az űrszondák a mérési adatok mellett nemcsak képeket, hanem egyre többször hangokat is közvetítenek. Bemutatjuk a legújabb „termést”.

A Chandra-röntgenobszervatórium 2002–2017 közötti mérései alapján első ízben sikerült kimutatni az Uránuszról érkező röntgensugárzást.

A NASA napfizikai szondája hintamanővert hajtott végre a Vénusz mellett, miközben látványos felvételeket készített a bolygóról.

A NASA New Horizons szondájának mérései szerint az égi háttér kevésbé sötét, mint amire a csillagászok a lehetséges kozmikus fényforrások összegzése alapján számítottak.