A jövő évtizedben indulhatna fél évszázados küldetésére a Nap tágabb kozmikus környezetének felderítését célzó Interstellar Probe.
A jövő évtizedben indulhatna fél évszázados küldetésére a Nap tágabb kozmikus környezetének felderítését célzó Interstellar Probe.
Jól halad a decemberben felbocsátott röntgencsillagászati űrtávcső beüzemelése.
Karácsonyi ajándék a csillagászoknak: Francia Guyanából egy Ariane-5 rakétával elindult az eddigi legnagyobb és legdrágább űrteleszkóp.
Falcon-9 rakétával indult a NASA és az Olasz Űrügynökség (ASI) legújabb röntgencsillagászati műholdja.
A SpaceX Falcon-9 rakétája először indított bolygóközi tudományos küldetést a NASA megbízásából. A cél egy kettős kisbolygó.
Így nevezhetnénk, amit amerikai csillagászok felfedezni véltek. Mire igazolják a felfedezést, talán szebb nevet is kigondolhatunk az objektumnak.
Folynak a James Webb-űrtávcső indításának előkészületei – immár a Francia Guyana-i Kourou-ban, ahová nemrég érkezett meg a JWST.
A NASA New Horizons szondája két ikerpárt is talált a Naprendszer jeges peremvidékén. Talán ez közelebb visz a bolygók keletkezésének megértéséhez.
Az amerikai Landsat-9 földmegfigyelő műholddal együtt néhány kisműhold is pályára került.
Megvan a James Webb-űrtávcső kijelölt startdátuma. Minden idők legnagyobb és legdrágább űrcsillagászati eszköze egy Ariane-5 rakétával indul Francia Guyanából.
A hét elején a James Webb-űrtávcső megérkezett működési helyére – de nem éppen a Lagrange-pontba.
Meghatározó műveletek sorozatán van túl a december végén felbocsátott, végleges állomáshelye felé tartó James Webb-űrtávcső.
A hamarosan induló Webb-űrtávcső a 20-as évek óriása, amelyet a 30-as években a Roman-űrtávcső követ. Az űrcsillagászok viszont már a 40-es évekre terveznek.
Az eddigi egyik legkisebb tömegű, csillagát alig 8 óra alatt megkerülő exobolygót fedezte fel a TESS űrtávcsővel egy nemzetközi kutatócsoport, vezető magyar szerzővel.
A Juno szonda NASA-s kutatói legújabb cikkeikben a szonda mérései alapján bepillantást engednek az óriásbolygó légkörének mélyebb rétegeibe.
A NASA megvalósításra most kiválasztott gamma-távcsöve pozitronforrások és szupernóvák vizsgálatával vihet közelebb a csillagfejlődés megértéséhez.
A New Horizons Plútóról készült felvételek alaposabb elemzése alapján úgy tűnik, az egyik jellegzetes alakzat mégsem az, aminek eddig gondolták.
A NASA űrszondája nem kevesebb mint 8 kisbolygó meglátogatására készül 12 évesre tervezett programja során.
2024-ben indulhat két kis űrszonda a Mars űridőjárási környezetének sztereó vizsgálatára.
Egy friss eredmény szerint a Jupiter felsőlégkörének magas hőmérséklete a bolygó erős sarkifény-tevékenységére vezethető vissza.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu