Az amerikai IBEX műhold újabb fél év elteltével jelentős változásokat figyelt meg a helioszféra és a csillagközi tér határán.

Ez azt jelenti, hogy tőlünk nézve mindkét exobolygó átvonul a csillaga előtt, s eközben kis fényváltozást okoz. Sőt lehet, hogy van ott egy harmadik is.

...tele van érdekes infravörös forrásokkal. A tavaly decemberben indított amerikai csillagászati műhold július 17-re végzett az első teljes égfelmérésével, de folytatja munkáját.

Vihar előtti csend: a Tejútrendszerben egy rejtélyes sötét felhőben több száz csillagmag bújik meg a kíváncsi tekintetek elől. Ezek életük jelentős fordulópontján tartanak: épp nagy tömegű csillagokká fejlődnek.

A Hubble egy új koncepció legfőbb hírnöke is: az űrtávcső egy világűrben szervizelhető, folyamatosan fejleszthető űreszköz. Nagyrészt ennek köszönheti kivételes sikerét, sőt egyáltalán a létét.

A NASA WISE infravörös űrteleszkópjának felvételét igazán látványosra színezték.

Hogyan alakíthatják a központi fekete lyukak a számukra otthont adó galaxisok alakját?

A Hubble-űrtávcső mérései alapján minden eddiginél részletesebb információt kaptak a csillagászok a Plútó felszínéről.

A Kepler-űrtávcső mérései alapján öt új exobolygó felfedezését jelentették be.

Hamarosan indul a NASA új csillagászati műholdja, a WISE, hogy infravörös tartományban minden eddiginél érzékenyebben feltérképezze az egész égboltot.

A NASA olyan helyre küldene egy űrszondát, ahol még egy sem járt: közvetlenül a Nap külső légkörébe. Most kiválasztották a Solar Probe Plus műszereit.

Egy új felvétel a Csáp-galaxisokról betekintést enged a csillagászoknak egy galaktikus ütközésbe.

A NASA nem működteti tovább 12 éves „veterán” Nap-megfigyelő műholdját.

A Hubble korántsem csak egy sikeres koncepció, vagy bravúros űrszerelések sorozata. Az űrtávcső jelentősége a csillagászat forradalomszerű fellendítésében, egyúttal pedig az űrtudományok sosemvolt hatékonyságú népszerűsítésében áll.

Aligha van ismertebb űreszköze a világnak, és ez az ismertség nem csak a tudományos közösségre vonatkozik. És alighanem megkockáztatható, hogy tudományos hasznát tekintve is a legek közé sorolható a ma 20 éve felbocsátott HST.

A NASA Spizter infravörös űrtávcsövének felmérése segítségével megtudhatjuk, milyen ütemben keletkeznek új csillagok saját galaxisunkban, a Tejútrendszerben.

A NASA Solar Dynamics Observatory (SDO) mesterséges holdja Atlas-5 rakétával startolt.

A NASA sikeres röntgencsillagászati űrteleszkópjának működését tovább finanszírozzák.

A NASA WISE űrcsillagászati műholdja Delta-2 rakétával állt Föld körüli pályára.

A nagyméretű, a belső gyűrűrendszerhez képest 27 fokos szögben hajló alakzatot infravörös sugárzása alapján fedezték fel a Spitzer-űrtávcsővel.