1995 és 2007 között egy röntgenforrás folyamatosan fényes állapotban volt. Lehet, hogy a megfigyelt objektum egy fekete lyuk, mely állandóan nyelte el a környezetéből bezuhanó anyagot.

Eddig még nem látott, mintegy 50 ezer fényévnyi kiterjedésű, a nagyenergiájú röntgen- és gamma-tartományban sugárzó alakzatot fedeztek fel a Fermi-űrtávcsővel.

A Kepler-program keretében csillagászok a távoli csillagokról valaha kapott legpontosabb fényességváltozás-méréseket vizsgálták. Magyar tudósok eredményei is szerepeltek a NASA sajtótájékoztatóján.

Az amerikai Dawn űrszonda 2011 nyarán ér első kisbolygóövbeli célpontjához, a Vestához. Az égitestről nemrég a Hubble-űrtávcső készített új felvételeket.

Az amerikai IBEX műhold újabb fél év elteltével jelentős változásokat figyelt meg a helioszféra és a csillagközi tér határán.

Ez azt jelenti, hogy tőlünk nézve mindkét exobolygó átvonul a csillaga előtt, s eközben kis fényváltozást okoz. Sőt lehet, hogy van ott egy harmadik is.

...tele van érdekes infravörös forrásokkal. A tavaly decemberben indított amerikai csillagászati műhold július 17-re végzett az első teljes égfelmérésével, de folytatja munkáját.

Vihar előtti csend: a Tejútrendszerben egy rejtélyes sötét felhőben több száz csillagmag bújik meg a kíváncsi tekintetek elől. Ezek életük jelentős fordulópontján tartanak: épp nagy tömegű csillagokká fejlődnek.

A Hubble egy új koncepció legfőbb hírnöke is: az űrtávcső egy világűrben szervizelhető, folyamatosan fejleszthető űreszköz. Nagyrészt ennek köszönheti kivételes sikerét, sőt egyáltalán a létét.

A NASA WISE infravörös űrteleszkópjának felvételét igazán látványosra színezték.

...ára. Egy friss bizottsági jelentés szerint 1,5 milliárd dollárral többe kerülhet, mint eddig tervezett, amúgy is rekordnagyságú költsége. Az űrteleszkóp felbocsátása is csúszhat.

A NASA Deep Impact űrszondája az EPOXI program keretében 700 km-re repült el a Hartley-2 üstökös magja mellett.

Az amerikai WISE infravörös égtérképező mesterséges hold detektorait hűtő anyag elfogyott ugyan, de a program még egy ideig folytatódik.

A világegyetem születését és sorsát, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás egyenetlenségeit kutató amerikai űrszonda befejezte működését.

A NASA olyan helyre küldene egy űrszondát, ahol még egy sem járt: közvetlenül a Nap külső légkörébe. Most kiválasztották a Solar Probe Plus műszereit.

Egy új felvétel a Csáp-galaxisokról betekintést enged a csillagászoknak egy galaktikus ütközésbe.

A NASA nem működteti tovább 12 éves „veterán” Nap-megfigyelő műholdját.

A Hubble korántsem csak egy sikeres koncepció, vagy bravúros űrszerelések sorozata. Az űrtávcső jelentősége a csillagászat forradalomszerű fellendítésében, egyúttal pedig az űrtudományok sosemvolt hatékonyságú népszerűsítésében áll.

Aligha van ismertebb űreszköze a világnak, és ez az ismertség nem csak a tudományos közösségre vonatkozik. És alighanem megkockáztatható, hogy tudományos hasznát tekintve is a legek közé sorolható a ma 20 éve felbocsátott HST.

A NASA Spizter infravörös űrtávcsövének felmérése segítségével megtudhatjuk, milyen ütemben keletkeznek új csillagok saját galaxisunkban, a Tejútrendszerben.