Két év múlva indulhat a NASA szondája, amely hét kisbolygót látogat végig.
Két év múlva indulhat a NASA szondája, amely hét kisbolygót látogat végig.
Négy terület valamelyikéről vesz mintát jövőre az OSIRIS-REx a Bennu kisbolygó anyagából. Decemberben döntik el, melyik lesz a fő és a tartalék helyszín.
A forró, amerikaifutball-labdára emlékeztető exobolygó nehézelemeket ereget.
A NASA 2003 óta működő, sikeres infravörös űrtávcsövének privatizálása nem sikerült, komoly jelentkező híján 2020 elején befejeződik a tudományos munka.
A galaxisok folyamatosan ütköznek egymással, de néha ez a találkozás a kárukra válik. Most a csillagászok alaposan a dolgok mélyére ástak.
A NASA OSIRIS-REx szondája csak jövőre vesz mintát a Bennu kisbolygóból. Nem is baj, mert a sziklás felszínen az alkalmas terület kiválasztása nehéznek ígérkezik.
A Cassini nagy fináléjának kockázatos manővere közben végzett mérések alapján pontosan meg tudták határozni a gyűrűrendszer tömegét.
A Juno szonda 17. Jupiter-közelsége idején, december 21-én sikerült az Io egyik vulkánjából kidobott anyagfelhőt megörökíteni.
A Szaturnusz gyűrűjében kialakuló hullámok segítségével az eddiginél pontosabban sikerült megmérni az óriásbolygó tengelyforgási periódusát.
A Ceres jellegzetes alakzatai a kriovulkanikus eredetű hegyek. A magasba toluló jéghegyek annál laposabbak, minél öregebbek és minél közelebb vannak az egyenlítőhöz.
A NASA exobolygó-vadászatának bizonyos hozadékaiból mostantól a földönkívüli civilizációk utáni kutatás is részesülni fog. És ez jó dolog – de azért van még mit csinálni.
Ha a szemünk képes lenne a nagy energiájú sugárzást (az úgynevezett gamma-sugarakat) érzékelni, a Holdat fényesebbnek látnánk, mint a Napot!
Négy űrtávcső között továbbra is folyik a verseny, melyik lesz a következő nagy űrobszervatórium.
Újabb felvételek és elemzések támasztják alá, hogy a NASA OSIRIS-REx szondájának nem lesz egyszerű dolga, amikor mintát kell vennie a Bennu kisbolygóból.
A NASA a korai világegyetemet és az élet eredetét vizsgálja a közeli infravörösben dolgozó új űrszondájával, amelynek indítását 2023-ra tervezik.
A Charles Messier híres katalógusához utólag hozzáadott 105-ös számú objektum nem is olyan unalmas, mint amilyennek elsőre látszik.
Természetesen a James Webb-űrtávcső. Amelyet talán a WFIRST követhet. De mi következik azután?
A Titán felszíne ködbe burkolódzik. Radarral azonban letapogatható, legújabban pedig az infravörös tartományban mutatkoztak meg a felszíni részletek.
A NASA amatőrcsillagászok megfigyeléseit felhasználva dönti el, milyen pályán közelítse meg a Jupiter körül keringő Juno szondája a bolygó nagy vörös foltját.
A planetológia egyik fontos kérdése a földi víz eredete, amire vonatkozóan a különböző égitesteken a deutérium/hidrogén arány mérése adhat támpontot.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu