Még ha túlórázniuk is kellett, az Atlantis űrhajósai sikeresen elvégezték az első szerelési műveleteket a Hubble-űrtávcsőnél.

Egy űrrepülőgép, 7 űrhajós, 11 nap, 5 űrséta, további legalább 5 év remélt élettartam – ez vár a felújítás előtt álló 19 éves űrtávcsőre.

A NASA Swift műholdjával április 23-án felfedezett kitörés fénye akkor indult, amikor a világegyetem még csak 630 millió éves volt.

A Föld pályája mentén több, mint 2 éve távolodó két STEREO űrszonda szögtávolsága a Nap felől nézve 2009 február elejére elérte a 90 fokot. Ezzel ideális megfigyelési helyzetet teremtenek.

A Discovery sikeres landolása után a NASA az Atlantis következő küldetésére koncentrálhat. A Hubble-űrtávcső utolsó nagyjavítására május 12-én indulhatnak.

A NASA a csillagászat nemzetközi éve alkalmából szavazást hirdetett. A nagyközönség választhatja ki, hogy mit figyeljenek meg a Hubble-űrtávcsővel. A magyar diákoknak pedig itt egy sokban hasonló, hazai pályázat!

A NASA március elején induló űrtávcsöve távoli csillagok körüli, akár a Földéhez hasonló méretű bolygókat keres majd.

Csillagászok egy csoportja por képződését figyelte meg egy haldokló csillag körül, egy közeli galaxisban.

Ezek az objektumok segíthetnek a csillagászoknak megérteni a barna törpék felépítését és fejlődését.

Újabb startdátumot jelöltek ki az Atlantis űrrepülőgép (STS-125) útjára.

Az űrrepülőgép sikeresen megközelítette és robotkarjával magához rögzítette az űrtávcsövet.

A 19 éve működő Hubble-űrtávcső felbecsülhetetlen értékű új információval látta el a csillagászokat, látványos képei pedig megjelentek a könyvekben, naptárakon és sok más helyen: a Hubble a közönség kedvencévé vált.

A NASA infravörös csillagászati űrteleszkópjából heteken belül elfogy a folyékony hélium hűtőközeg. Két műszer így nem működhet tovább, de lesznek a dolognak haszonélvezői is.

A Naprendszer felfedezésének fontos állomásához érkezett a NASA 35 éve: elsőként juttattak szondát a Merkúrhoz, ráadásul kipróbálták az addig csak tervasztalon és számításokban létező hintamanővert, amely később elvezetett a gázóriásokhoz is.

Egy néhány százmilliárd csillagot tartalmazó galaxisban, mint a miénk, csak vannak még a Földhöz hasonló méretű bolygók! Az új amerikai űrtávcső hamarosan kiderítheti, hogy ez az állítás igaz-e.

Az amerikai STEREO napkutató űrszondapáros mostanra olyan helyzetbe jutott, hogy a Nap a Földről épp nem látható felének egy részét is megfigyelhetik.

Nyilvánosságra hozták az indiai Csándráján-1 holdszondán repülő amerikai radarberendezés első képeit a Hold állandóan sötétben levő sarkvidéki krátereinek belsejéről.

A NASA tavaly felbocsátott gamma-űrteleszkópjával sorra fedezik fel a pulzárok egy korábban nem ismert, csak a nagyenergiájú tartományban sugárzó osztályába tartozó égitesteket.

A Spitzer-űrteleszkóp legújabb felvételén turbulens csillagképződési terület látható, ahol „gázfolyók” és csillagszél áramlik a poros Hattyú-ködben.

A NASA 2011-ben indítaná a Jupiter kutatására szánt következő űrszondáját.