...tele van érdekes infravörös forrásokkal. A tavaly decemberben indított amerikai csillagászati műhold július 17-re végzett az első teljes égfelmérésével, de folytatja munkáját.
...tele van érdekes infravörös forrásokkal. A tavaly decemberben indított amerikai csillagászati műhold július 17-re végzett az első teljes égfelmérésével, de folytatja munkáját.
Vihar előtti csend: a Tejútrendszerben egy rejtélyes sötét felhőben több száz csillagmag bújik meg a kíváncsi tekintetek elől. Ezek életük jelentős fordulópontján tartanak: épp nagy tömegű csillagokká fejlődnek.
A Hubble egy új koncepció legfőbb hírnöke is: az űrtávcső egy világűrben szervizelhető, folyamatosan fejleszthető űreszköz. Nagyrészt ennek köszönheti kivételes sikerét, sőt egyáltalán a létét.
A NASA WISE infravörös űrteleszkópjának felvételét igazán látványosra színezték.
Hogyan alakíthatják a központi fekete lyukak a számukra otthont adó galaxisok alakját?
A Hubble-űrtávcső mérései alapján minden eddiginél részletesebb információt kaptak a csillagászok a Plútó felszínéről.
A Kepler-űrtávcső mérései alapján öt új exobolygó felfedezését jelentették be.
Hamarosan indul a NASA új csillagászati műholdja, a WISE, hogy infravörös tartományban minden eddiginél érzékenyebben feltérképezze az egész égboltot.
A Chandra-röntgenműhold lélegzetelállító felvételt készített a Tejútrendszer galaktikus központjáról, feltárva galaxisunk szívét, annak komplex valójában.
A Hubble-űrtávcső májusi utolsó nagyjavítása, és az azt követő tesztek után most először hoztak nyilvánosságra csillagászati felvételeket.
A NASA nem működteti tovább 12 éves „veterán” Nap-megfigyelő műholdját.
A Hubble korántsem csak egy sikeres koncepció, vagy bravúros űrszerelések sorozata. Az űrtávcső jelentősége a csillagászat forradalomszerű fellendítésében, egyúttal pedig az űrtudományok sosemvolt hatékonyságú népszerűsítésében áll.
Aligha van ismertebb űreszköze a világnak, és ez az ismertség nem csak a tudományos közösségre vonatkozik. És alighanem megkockáztatható, hogy tudományos hasznát tekintve is a legek közé sorolható a ma 20 éve felbocsátott HST.
A NASA Spizter infravörös űrtávcsövének felmérése segítségével megtudhatjuk, milyen ütemben keletkeznek új csillagok saját galaxisunkban, a Tejútrendszerben.
A NASA Solar Dynamics Observatory (SDO) mesterséges holdja Atlas-5 rakétával startolt.
A NASA sikeres röntgencsillagászati űrteleszkópjának működését tovább finanszírozzák.
A NASA WISE űrcsillagászati műholdja Delta-2 rakétával állt Föld körüli pályára.
A nagyméretű, a belső gyűrűrendszerhez képest 27 fokos szögben hajló alakzatot infravörös sugárzása alapján fedezték fel a Spitzer-űrtávcsővel.
A Swift műholddal elkészítették a Tejútrendszerhez legközelebbi nagy spirálgalaxis képét, ami minden eddiginél jobb felbontású az ultraibolya tartományban.
A márciusban indult amerikai exobolygó-kereső szonda kitűnően működik, már a tesztadatok is érdekességgel szolgáltak.
Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu