A NASA fontolgatja, hogy egy geostacionárius távközlési holdra telepítsen egy földközeli kisbolygókat kereső távcsövet.

A költségmegtakarítás elérte a NASA következő évtizedre tervezett, a Napot és a Nap-Föld kapcsolatokat kutató űreszközeit is. Azért a program így is elég gazdag.

A Hubble-űrtávcsővel folytatják a Plútó körül keringő halvány holdacskák keresését, aminek a legújabb eredménye, hogy sikerült felfedezni a törpebolygó ötödik holdját.

Az amerikai B612 Alapítvány egy olyan, a Nap körül keringő infravörös űrtávcsövet szeretne építeni, amellyel felmérhető lenne félmilliónyi, a Földéhez közeli pályán keringő kisbolygó pályája.

A NASA nem folytatja a 2014-ben felbocsátani tervezett GEMS röntgencsillagászati műholdjának programját.

A félig-meddig elkészült, de még sosem repült, a Hubble-űrteleszkópéhoz hasonló méretű tükrökkel felszerelt amerikai kémműholdakat átadták csillagászati célra. Az ajándék hasznosítása azonban nem is olyan egyszerű...

De már nem a NASA, hanem a Kaliforniai Műegyetem (Caltech) üzemeltetésében. Most először adtak külső használatba amerikai űrtávcsövet.

Naprendszerünk szinte valamennyi bolygója rendelkezik holdakkal. Így jogos az a feltevés, hogy a nagyszámú ismert exobolygó egy része is rendelkezhet holdakkal.

A NASA röntgentartományban működő NuSTAR űrcsillagászati holdjának felbocsátását akár hónapokkal is elhalaszthatják.

Az elhatározás és a felbocsátás között mindössze 3 év telt el. 1972 márciusában útjára indult az első szonda a külső Naprendszerbe, hogy felderítse az aszteroidaövet és a Jupitert. És volt még egy kisebb, de annál érdekesebb cél: üzenetet vinni más csillagrendszerek értelmes lényeinek.

A NASA Discovery programjában kiválasztott legújabb űrszonda, az InSight 2016-ban indul, hogy a Marsra leszállva a bolygó belsejéről tudjon meg sok mindent.

A felvételt nem egy műholdon, hanem egy ballisztikus rakétán repült ultraibolya távcsővel készítették. A műszer csak alig több mint 5 percig működött, de a kutatók szerint megérte!

Egy csillag körüli por- és törmelékkorong csupán néhány év leforgása alatt egyszerűen eltűnt. Egyelőre nincs rá épkézláb magyarázat.

Az új amerikai csillagászati műholdat a csendes-óceáni Marshall-szigetekhez tartozó Kwajalein-atollról indulva állították pályára, egy repülőgépre szerelt Pegasus hordozórakétával.

A NASA új röntgencsillagászati műholdja és a felbocsátására szolgáló Pegasus-XL rakéta elindult – egyelőre Kaliforniából a csendes-óceáni Kwajalein-atollra.

A James Webb-űrteleszkóphoz Nagy-Britanniában összeszerelt és tesztelt érzékeny infravörös detektor egy menetrend szerinti utasszállító repülőgép csomagterében tette meg az utat az Atlanti-óceán fölött.

Az amerikai IBEX műhold méréseiből arra következtettek, hogy a Nap az eddig hittnél kisebb sebességgel szeli át a körülötte levő csillagközi gázfelhőt, s így előtte talán nincs is fejhullám.

Megjelent a tavaly év elején végleg leállított amerikai égtérképező űrteleszkóp teljes, végső katalógusa.

Annak ellenére, hogy – nagyon leegyszerűsítve – egy beáldozható szonda indult a Jupiter felé, lényegében annak kiderítésére, hogy az aszteroidaöv és az óriásbolygó sugárzása nem tesz-e kárt benne, a Pioneer-10 óriási ismerethalmazzal indította útjára a külső Naprendszer kutatását.

Merkúr, Vénusz, Mars, Hold, mind „megvolt” már az űrkutatóknak az űrkorszak első évtizedén belül. De ezek mind a belső Naprendszerben vannak. Az igazi felfedezések az aszteroidaövön kívül vártak a tudósokra, a gázóriásoknál.