Megint Mars, megint spórolás

A NASA Discovery programjában kiválasztott legújabb űrszonda, az InSight 2016-ban indul, hogy a Marsra leszállva a bolygó belsejéről tudjon meg sok mindent.

Augusztus 20-án, két héttel azután, hogy a Curiosity rover sikeresen landolt a Mars felszínén, a NASA bejelentette, hogy a Discovery programjának következő kis költségvetésű bolygókutató szondáját ugyancsak a Marsra küldi. (Maga a döntés persze már valamivel korábban megszületett.) Az InSight (Interior Exploration using Seismic Investigations, Geodesy and Heat Transport; a rövidítésére szolgáló betűszó jelentése betekintés, bepillantás) egy német gyártmányú fúróberendezést és egy francia készítésű szeizmométert is vinne magával. Maga a leszálló űrszonda kipróbált technológiára alapulna – nem a véletlen műve, hogy az alábbi fantáziakép emlékeztet a 2008-ban landolt Phoenixre.

A Mars felszínére küldendő, földrengésmérő és talajvizsgáló, a bolygó belsejéről információt gyűjtő InSight szonda. (Fantáziakép: NASA / JPL)

Az InSight 2016 márciusában startolna, és fél év alatt jutna el a Marsig. Ejtőernyőkkel, fékezőrakétákkal lassulna, majd szállna le. Mivel nem a poláris, inkább a marsi egyenlítő körüli térségbe szánják, aktív élettartama várhatóan lényegesen meghaladhatja a Phoenix szondáét (legalább két évesre tervezik működését). Az InSight egyik feladata a bolygó geológiai aktivitásának, a marsrengéseknek a kutatása lesz. Erre szolgál a francia SEIS (Seismic Experiment for Interior Structure) berendezés. A talajba mintegy 5 méterig mélyedő német műszeregyüttes (Heat Flow and Physical Properties Package, HP3) méri majd a belső hőmérsékletet változását a talajfelszíntől való távolság függvényében. A rádiós kommunikációs rendszerét a szonda látszó pozíciójának, és ezen keresztül a Mars forgástengely-változásainak mérésére is felhasználják. A leszálló egységet felszerelik egy robotkarral és két fekete-fehér kamerával. (Így már előre borítékolható, hogy a színes képekért rajongó nagyközönség számára „unalmasabb” küldetés lesz az InSight. - A szerk.)

Az űrszonda tervezett költsége 2010-es árakon számolva 425 millió dollár. Ebben nincs benne az indítás ára, valamint a nemzetközi partnerek hozzájárulása. Ez a viszonylagos olcsóság, valamint az alkalmazandó kockázatmentesebb technológia döntő szerepet játszott abban, hogy végül erre a tervre esett a választás. Az új űreszközt – ahogyan annak idején a Phoenixet is – a Lockheed Martin cég gyártja majd. Ugyancsak az InSight kiválasztása mellett felhozott indokok között szerepelt, hogy a Mars kutatása a NASA számára elsődleges fontosságú, tekintettel a távolabbi jövőben lehetséges emberes küldetések előkészítésére. A megvalósításért versengő két másik, nem kevésbé – sőt talán még inkább – ígéretes ötlet egyike (Titan Mare Explorer, TiME) a Szaturnusz Titan holdjára küldött volna egy olyan műszeregyüttest, amely az égitest felszínén levő szénhidrogéntengerek egyikében landolt volna. A másik szonda (Comet Hopper) a Wirtanen-üstököst látogatta volna meg, többször le- és felszállva annak magján.

A Discovery program keretében megvalósuló InSight – ez lesz egyébként a tizenkettedik űreszköz ebben a kategóriában – nem része a NASA önálló Mars-programjának. Ez utóbbinak a keretében jövőre startol a MAVEN, egy a bolygó felsőlégkörének tanulmányozására készülő keringő űrszonda. Hogy mi jön a MAVEN, és a friss döntés szerint az InSight után, az egyelőre nagy kérdés. A NASA pénzügyi okokból kiszállt az európaiakkal közösen megálmodott, 2016-os és 2018-as indításokkal számoló ExoMars programból. Most egy bizottság vizsgálja, hogy mivel rukkolhatnának elő az amerikaiak 2018-ra vagy 2020-ra. A szakértőknek nem csak a tudományos célokra, de a korlátozott költségvetésre is figyelniük kell... Jelentésük talán már heteken belül várható.

Kapcsolódó cikkek:
Amerika és a Mars: újratervezés

Kapcsolódó linkek:
Az InSight Mars-szonda kiválasztásáról (Spaceflight Now)
InSight honlap (NASA JPL)