Nyilvános pályázaton keresnek jól hangzó új nevet a következő, idén indítandó nagy amerikai űrcsillagászati obszervatóriumnak, a gamma-tartományban működő GLAST-nak.

Ezen a nemrég nyilvánosságra hozott felvételen megfigyelhető, mi is történik, miután egy csillag szupernóvaként felrobban.

Talán barlangok a Marson? A Mars Odyssey űrszonda infravörös mérései alapján egy hatalmas vulkáni hegy lejtőin látható felszíni nyílásokat vizsgáltak.

Nyolc sikeres év után felmondta a szolgálatot a NASA távoli ultraibolya tartományban működő csillagászati meterséges holdja, a FUSE.

A Marsra 2008-ban leszálló amerikai űreszköz a bolygó északi pólusához közeli felszínt kutatja majd.

Az ismert fényes, közeli spirálgalaxis, az M81 ezúttal a NASA három űrtávcsövének felvételeiből készített képen látható.

A NASA Swift mesterséges holdjával ugyanabban a galaxisban gyors egymásutánban két szupernóvát is felfedeztek.

...pontosabban színesben. A Spitzer-űrtávcső felvételeiből összeállított képet ugyanis élénk színekkel látták el, hogy még nagyobb hatással legyen az érdeklődő közönségre.

A NASA Spitzer-űrtávcsövének látványos felvételén egy sokat fényképezett planetáris köd látható, de a megszokottól eltérő színekben.

A kisbolygó-kutató amerikai Dawn tesztelése megfelelően halad, így egyelőre nincs akadálya, hogy az űrszondát 2007. június 20-án útnak indítsák.

A röntgen-űrteleszkóppal 2004-ben egymillió másodpercig figyelték a Cassiopeia A szupernóva-maradványt és számos érdekességre bukkantak.

Delta-2 hordozórakétával elhagyta a Földet a NASA kisbolygókutató űrszondája, amely a Vestát, majd később a Cerest is közelről tanulmányozza majd.

A Mars Reconnaissance Orbiter legújabb mérései nem igazolták, hogy a tavaly felfedezett kráteroldali folyásnyomoknak közük lenne a vízhez.

Három évtizeddel ezelőtt indult az emlékezetes sikerű Voyager-2 és Voyager-1 a Naprendszer óriásbolygói felé.

Ahogy egyre biztosabbá válik a NASA Ares-V holdrakétájának megépítése, úgy szövögetik nagyratörő terveiket az űrcsillagászatban érdekelt kutatók.

Kevés előkészületben levő űreszközzel foglalkoztunk már eddig is olyan sokat, mint a NASA Dawn szondájával. Az indításra most már csak egy bő hetet kell várni!

A földi élet számára alapvető kémiai elem, a szén eredetének megismeréséhez a Spitzer-űrtávcső új eredményei is hozzájárulnak.

Február 25-én a napkutató STEREO űrszondák egyike (a Földtől lemaradó, a B jelű) a Hold árnyékába került.

A Mars körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter 40 cm átmérőjű teleszkópja (kamerája) akkora felbontást tesz lehetővé, hogy vele még a Jupiter is könnyedén észlelhető.

A kutatók feltételezik, hogy a jövőre induló Dawn űrszonda egyik célpontja, a Ceres kisbolygó vastag, jégből álló köpennyel rendelkezik.