Tavaly ősz óta a CHIPSat ultraibolya csillagászati miniműhold a harmadik űreszköz, amelyet a NASA takarékossági okokból nem működtet tovább.
A CHIPSat (Cosmic Hot Interstellar Plasma Spectrometer Satellite, kb. a forró csillagközi plazma színképét vizsgáló műhold) 2003 elején indult, működését eredetileg egy évre tervezték. Idén április 11-én a kutatócsoport tagjainak le kellett kapcsolnia a műholdat, mert nem tudtak további forrásokat szerezni az üzemeltetési költségek fedezésére.
A jól működő, tervezett élettartamukat túlélő műholdas programokat általában meg szokták hosszabbítani. A NASA illetékese szerint azonban a kis műholdakra szánt anyagi eszközök kimerülőben vannak, ez indokolja a takarékosságot.
A mindössze 60 kg-os starttömegű CHIPSat, még felbocsátás előtt, a szerelőcsarnokban. (Kép: University of California, Berkeley)
A műhold sorsa az elmúlt évtizedben bővelkedett a bizonytalanságokban. A NASA először 1998-ban adott pénzt a fejlesztésre a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatóinak a hold megépítésére. Eredetileg orosz hordozórakétával szerették volna feljuttatni, de az amerikai kormány politikai okokból ehhez nem járult hozzá. A második terv az volt, hogy a CHIPSat potyautaskánt felkerül a rakétára egy GPS műhold indításakor. 1999-ben ezt a lehetőséget is elvetették. A startra végül egy Delta-2 rakétával került sor négy évvel később (ld. korabeli híreinket lent).
A CHIPSat tudományos programja a forró (millió fokos) csillagközi anyag extrém ultraibolya (EUV) sugárzásának kutatását célozta. Ez az anyag tölti ki a Naprendszer galaktikus környezetét is. Pályára kerülve, a műhold sohasem detektálta a várt EUV sugárzást a közeli (300 fényéven belüli) forró csillagközi anyagból. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy az előzetesen számítottnál legalább harmincszor gyengébb lehet ez a sugárzás. Ennek két oka lehet: vagy a gáz hőmérséklete sokkal alacsonyabb az eddig feltételezettnél, vagy nem tudjuk, hogy pontosan milyen összetételű anyag tölti ki a teret a csillagok között. Az eszköz hasznosításának érdekében a távcsövet a Nap felé fordították, annak EUV sugárzását vizsgálták. Kutatták a kromoszférát és a koronát, valamint az extrém ultraibolya sugárzás hatására a Föld felsőlégkörében lezajló folyamatokat.
A NASA ugyanakkor rendelkezett már kifejezetten a Nap vizsgálatára szánt űreszközökkel, ezért úgy ítélték meg, hogy a CHIPSat nem éri meg a fenntartása árát (ezalatt a műholddal való kapcsolattartás, valamint az adatok feldolgozásának, archiválásának költségeit, a programon dolgozó csoport bérét kell érteni). Ugyanakkor a műhold még nem teljesen „halott”: ha szükség lenne rá a jövőben, a CHIPSat még újraéleszthető.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Kis műholdak Földünk és a világegyetem vizsgálatára
A Földet és a csillagközi teret vizsgálják
Lekapcsolt ultraibolya műhold (Sky and Telescope)
A NASA gamma-csillagászati űrteleszkópja legkorábban június 5-én indulhat Delta-2 rakétával.
