Az azonos nevű, fémekben gazdag kisbolygóhoz küldendő amerikai űrszondát 2023 helyett már egy évvel korábban elindítanák.

Az űrtávcső infravörös spektrométere számára kifejlesztett új technológiával kijelölhetők a látómező azon pontjai, amelyekben észlelni akarnak – a többi pontban „becsukják az ablakot”.

A Ceres körül keringő Dawn űrszonda legújabb eredményei szerint az égitest sötét, poros felszíne alatt vastag rétegben vízjég található.

A NASA feleleveníti a kis bolygókutató küldetések Discovery programját, az év elején két, a jövő évtized első felében induló szondáról döntöttek.

Háromrészes sorozatunkban a NASA csillagászati űreszközeit mutatjuk be – egy-egy infografikán. A harmadik összeállításon a bolygókutató szondákat láthatják.

Háromrészes sorozatunkban a NASA csillagászati űreszközeit mutatjuk be – egy-egy infografikán. Az első részben a legnépesebb családot, a napfizikai eszközöket láthatják.

A Fermi-űrtávcsővel sikerült felfedezni az első extragalaktikus gamma-kettőst a Nagy Magellán-felhőben. A Tejútrendszerben csak hat hasonló objektumot ismerünk.

Talán mégsem kell a jövő űrszondáinak átfúrni az Europa jégpáncélját, hogy megvizsgálják az alatta feltételezett óceánt. Csak meg kell várni, amíg kijön a víz magától…

A Dawn űrszonda pályájának gondos elemzése alapján arra következtetnek, hogy a Ceresnek sziklás magja és jeges sós kérge lehet. Meg talán egy sós vizű óceán, valahol a mélyben.

A NASA bemutatta az augusztus 27-én a Jupiterhez legközelebb járt Juno űrszonda felvételeit az óriásbolygó pólusvidékeiről.

Időnként vízpárából álló, ritka burok jelenik meg a Ceres körül. A NASA Dawn szondája megfigyelései alapján már sejtik, mi okozhatja az időszakos jelenséget.

Ott kellene lenniük, eddig mégsem találták őket: a Földhöz tartozó trójai kisbolygókat keres februárban a NASA OSIRIS-REx szondája.

A szeptember óta a Bennu kisbolygó felé tartó szonda három kamerából álló rendszerrel vizsgálja majd célpontját. Bemutatjuk, mire képesek.

Régen várt nagy űrteleszkóp, 2018-ban indítják, 2019-ben kezdi méréseit, megfigyelési programjait már most, 2017-ben elkezdik tervezni. Mi az?

Háromrészes sorozatunkban a NASA csillagászati űreszközeit mutatjuk be – egy-egy infografikán. A második részben az asztrofizikai eszközöket láthatják.

A Sky & Telescope infografikája működési helyük szerint csoportosítva mindazokat az űreszközöket feltünteti, amelyek várhatóan 2017-ben folytatják, esetleg megkezdik vagy befejezik működésüket.

A NASA készülő infravörös távcsövének látómezeje legalább százszorosan meghaladja majd a Hubble-űrtávcsőét. A WFIRST a jövő évtized közepén indulhat.

A tervekkel ellentétben most mégsem csökkentik a Jupiter körül keringő amerikai szonda pályamagasságát.

Elindult a Bennu kisbolygó felé az „űrporszívó”, hogy 2023-ra anyagmintát hozzon belőle földi laboratóriumi vizsgálatokhoz.

Alig két hónappal a megérkezése után az amerikai Juno űrszonda 4200 km magasan repült el az óriásbolygó felhői felett, immár méréseket is végezve.