November 29-én ünnepi előadás-sorozat lesz Budapesten a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium avatásának 30. évfordulója alkalmából.

Cikksorozatunk befejező részében ízelítőt kapunk a nagypontosságú GPS mozgásvizsgálati program eredményeiből, és megtudhatjuk azt is, hogy „összemegy az ország”…

Bemutatunk egy működő hazai példát a műholdas helymeghatározás (pontosabban a valós idejű kinematikus GPS, szokásos angol rövidítéssel RTK) mezőgazdasági alkalmazására.

Elkészültek a január végén felbocsátott új japán távérzékelő mesterséges hold első, térhatású felvételei.

Tizenhárom évi működés és 62 000 Földünk körüli keringés után az amerikai és francia üzemeltetők közös döntésének megfelelően leállították minden idők egyik legsikeresebb oceanológiai műholdját.

A figyelemfelkeltőnek szánt képzettársítás alapját az Európában folyamatosan üzemelő ún. permanens GPS állomások mérései elemzésének a cikkben bemutatott eredményei adják.

Az orosz GLONASSZ műholdas helymeghatározó és navigációs rendszernek 2007-től valamennyi szükséges műholdjával működnie kellene.

A tömegközlekedés az egyik olyan terület a sok közül, amelyre mindig ráfér(ne) a fejlesztés. Most az európai EGNOS helymeghatározó rendszer egyik kísérleti stádiumban levő alkalmazását mutatjuk be.

Megérkezett az ESA technológiai központjába (ESTEC) az európai műholdas helymeghatározó rendszer elsőként pályára állítandó mesterséges holdja.

A Brüsszel környékén immár hónapok óta keringő – és az EU illetékesei által folyamatosan cáfolt – pletykák végül igaznak bizonyultak. A Galileo koncesszió tulajdonosa sem egyik, sem másik pályázó, hanem ketten, együtt, közösen...

Az orosz védelmi minisztérium kiemelt stretégiai feladatnak tekinti a helymeghatározó műholdrendszer mielőbbi befejezését.

Első hallásra megdöbbentőnek és hihetetlennek tűnik, hogy a Földtől 20200 km-re lévő, 13900000 m/h sebességgel száguldó mesterséges égitestek kellenek ahhoz, hogy közvetlenül itt a Földön az emberközeli, változatlannak látszó földkéreg rendkívül lassú, 0,000000114 m/h sebességű lemeztektonikai mozgásait feltérképezzük.

Az elsők közt készült el az ESA iskolai űratlaszának kísérleti, magyar nyelvű változata.

Közép-európai idő szerint a január 24-re virradó éjszakán pályára állt a legújabb japán földmegfigyelő műhold. A JAXA űrügynökség legújabb „gyermeke” akár 1 : 25 000 arányú térképezést is lehetővé tesz.

Az idén 1 másodperccel hosszabb lesz az év. De lehet, hogy utoljára alkalmazzák a szökőmásodpercet a Föld valós forgása és az atomórák által mért idő eltérésének kiegyenlítésére?

A kazahsztáni űrbázisról egy nap különbséggel bocsátanak majd pályára három GLONASSZ holdat, illetve a Galileo rendszer első, egyelőre kísérleti darabját.

Pontos műholdas helymeghatározó (GPS) mérésekkel sikerült kimutatni, hogy az Amazonas-medence alatt a földkéreg magas vízhozamnál lesüllyed, alacsony vízhozamnál pedig feljebb emelkedik.

A Boeing Integrated Defense Systems a GPS III rendszer előzetes definíciós fázisának egyik elemeként egy tanulmányt rendelt meg a francia Alcateltől. A tanulmány célja, hogy megalapozza a Boeing és az Alcatel közötti esetleges jövőbeni GNSS együttműködést.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) gondozásában nemrég elkészült egy magyar nyelvű honlap, amely az európai műholdas helymeghtározó rendszerben való hazai részvételt igyekszik segíteni.

Az Öreg Kontinens műholdas helymeghatározó és navigációs fejlesztései fontos állomásukhoz érkeztek június 16-án, amikor formálisan befejeződött az EGNOS szolgáltatási rendszerének műszaki minősítése és átadás-átvétele.