Első alkalommal jelent meg a kiadvány, amely segít kihasználni az európai globális navigációs rendszer (EGNSS) nyújtotta lehetőségeket.

A Galileo navigációs rendszert már csak egyetlen felbocsátás választja el a 24 műholdból álló teljes lefedettség elérésétől.

A Beidou rendszer két új, közepes magasságú pályára szánt tagját egy Hosszú Menetelés-3B rakéta juttatta a világűrbe.

A 2016-os első páros után most újabb két nagyfelbontású kereskedelmi távérzékelő műholdat indítottak Kínából.

Néhány 2018-ra tervezett műholdas program bemutatásával fejezzük be az új esztendő várható űreseményeinek év eleji áttekintését.

Az előzetes terveknek megfelelően december 12-én útnak indítják a Galileo navigációs műholdrendszer négy új tagját.

Nem csak a Föld körüli pályán bővül, de a itt „lent” is terjed az európai műholdas navigációs rendszer.

A VRSS-2 távérzékelő hold Kínában is épült, egy Hosszú Menetelés-2D rakétával állt pályára.

A sikeres pénteki start nyomán lecserélik az orosz globális navigációs műholdrendszer egyik kiöregedett tagját.

Egy PSLV rakétával állt pályára az IRNSS-1H, India tavaly már teljessé vált regionális navigációs műholdrendszerének legújabb tagja, de nem vált le az orrkúp.

Január után most ismét két, közepes magasságú pályára kerülő taggal bővül a kínai navigációs műholdak konstellációja.

A KGO a hazai űrkutatás egyik fontos centruma, elsődleges feladata a műholdas geodéziai technológiák megismerése és hazai adaptációja a földmérés és a földtudományok területein.

A tavaly augusztusi amerikai napfogyatkozáskor ismét megfigyelték, hogy a kontinensen átsuhanó árnyék hullámokat keltett a Föld felsőlégkörében.

Az ESA és a Rolls-Royce megvizsgálja, hogyan hasznosíthatók az űrtechnológia nyújtotta lehetőségek az önjáró és távirányítású hajók irányítására.

Ha a címből nem volna világos, itt a megfejtés: négy új európai Galileo navigációs műhold indult – egyszerre, egy Ariane-5 rakétával.

...és egyszerre két új kínai Beidou navigációs műholdat állított közepes magasságú Föld körüli pályára.

Felbocsátották Japán regionális navigációs műholdrendszerének negyedik, egyelőre utolsó tagját.

Még az év vége előtt indulnak a világűrbe, egy másik párossal együtt, egy Ariane-5 rakétával.

A Galileo rendszer minden egyes műholdját – más űreszközökhöz hasonlóan – pályára állítás előtt szigorú ellenőrzésnek, tesztek sorozatának kell alávetni.

Ha valaki netán nem látja Amerika teljes napfogyatkozását augusztus 21-én, a műholdas navigációs rendszer méréseiből akkor is sejthette volna...