Megint közelebb került egy lépéssel a megvalósításhoz az új európai műholdas helymeghatározó rendszer.
Megint közelebb került egy lépéssel a megvalósításhoz az új európai műholdas helymeghatározó rendszer.
Európa első műholdas navigációs rendszerének legújabb földi állomását Írországban helyezték üzembe.
Az ezredforduló tiszai árvizeinek nyomán számos alkalommal megfogalmazódott, hogy azok egyik fontos okát a vízgyűjtőn történt erdőirtás jelenti. Az ELTE Geofizikai Tanszékén működő Űrkutató Csoport régi erdőtérképek és mai műholdfelvételek segítségével utánajárt: mi igaz ebből a feltevésből?
Egy, az űrkutatás eredményeinek elterjesztésével foglalkozó amerikai alapítvány idén újabb négy űrtechnológiai alkalmazást választott be a legjobbak közé.
Az EURISY szövetség a Magyar Űrkutatási Irodával együttműködve május 27-28-án Budapesten rendezi meg a Galileo navigációs műholdrendszerrel, annak jövőbeli alkalmazásaival kapcsolatos konferenciáját.
December 10-én Bajkonurból Proton rakétával sikeresen pályára állították az orosz GLONASSZ navigációs műholdrendszer három új holdját. A start érdekessége, hogy most először került Föld körüli pályára egy második generációs (GLONASSZ-M) mesterséges hold.
Közép-európai idő szerint ma, hajnali 04:54-kor az indiai szakemberek egy saját fejlesztésű PSLV rakétával sikeresen pályára állították a közel másfél tonnás Resourcesat-1 műholdat. Remények szerint az űreszköz a korábbi nagysikerű indiai távérzékelő műholdak nyomdokán fog haladni.
A Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI) tartott pénteki sajtótájékoztató kiemelt témája volt az egységes európai helymeghatározó rendszer (EUPOS) kiépítése. A műholdas GPS rendszer földi kiegészítőjeként tekinthető, Magyarországon mintegy 40 referencia-állomásból álló rendszer korrekciós adatainak segítségével bárhol az országban akár centiméteres pontosságú, valós idejű helymeghatározás válik majd lehetővé.
A hazai írott és elektronikus sajtóban (is) felbukkant az a hír, hogy az Indonézia térségében karácsonykor bekövetkezett hatalmas földrengés nyomán a Földnek a Nap körüli keringési pályája megváltozott, eltérült...
Az a technológia, amit a Huygens szonda használ majd a Szaturnusz holdjára való leereszkedéskor, az európai Galileo műholdas helymeghatározó rendszerben is szerepet kap.
A műholdas helymeghatározás egyik érdekes tudományos alkalmazását mutatjuk be, hazai kutatási eredmények alapján.
Május 27-28-án az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban tartják az európai Galileo műholdas helymeghatározó rendszer aktuális kérdéseivel foglalkozó nemzetközi konferenciát.
Hosszadalmas tárgyalások után sikerült nyélbe ütni az Európai Unió és az USA megállapodását az európai Galileo műholdas helymeghatározó rendszert érintő kérdésekről.
Közép-európai idő szerint ma reggel 09:05-kor, egy Delta rakétával indult Floridából a világűrbe az Amerikai Légihaderő legújabb GPS holdja, melyet Magyarországon is egy sor térképész, földmérő, pilóta, hajós, autóvezető, vagy éppen járműflotta-irányító fog hamarosan használni.
A nagyobb újságos-standokon, néhány nagy benzinkútláncnál és bevásárlóközpontban már kapható a műholdas helymeghatározással és navigációval foglalkozó folyóirat legújabb (2003. december - 2004. januári) száma.
A hatalmas kiterjedésű országban természetes igény van az űrtávközlés, a műholdas helymeghatározás és navigáció fejlesztésére. Cikkünk a leglátványosabb eredményeket foglalja össze.
India a következő évben három mesterséges hold indítását tervezi. A jelenlegi tervek szerint egy-egy távközlési, távérzékelő és távoktatási űreszköz kerül pályára.
Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter szeptember 12-én kihelyezett sajtótájékoztatót tartott a Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI). A következő esztendőkben lényegesen nagyobb forrásokat kell űrkutatásra, űrtevékenységre fordítani, hisz az idei – rekordnak számító - fél milliárd forinttal is az ESA-ba törekvő országok sereghajtói vagyunk, – szögezte le a területet felügyelő miniszter.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu