Kínából elindult a legújabb kommunikációs relészonda, amellyel az ázsiai ország közeljövőbeli nagyszabású holdi űrszondás kutatóprogramját szolgálják majd ki.
Ki volt a kínai rakétatechnika atyja és milyen magyar vonatkozása van szakmai pályafutásának? Itt A földrajz jövője című könyvért folyó rejtvénysorozatunk harmadik kérdésének megfejtése és a szerencsés nyertes neve.
Ötfordulós rejtvénysorozatunk harmadik kérdésére adott helyes válasszal a Park Könyvkiadó nemrég megjelent kötetét, A földrajz jövőjét lehet megnyerni!
Havonta jelentkező összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreit tartalmazza, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégis érdekesek. Kezdjük kínai hírekkel!
Havonta jelentkező összefoglalónk első részében űrhajósokról és űrhajókról volt szó. Ezúttal kínai–orosz műholdas ügyekről, illetve holdkutatásról lesz szó.
A helyszínek az ország északkeleti és délnyugati részén vannak, a cél a rádiócsillagászati kutatások mellett a kínai holdprogram és a Naprendszer távolabbi vidékei kutatására induló űrszondák támogatása.
Kínából szerdán két, a jelek szerint a Hold körüli pályára szánt kis kísérleti űreszközt indítottak, de a rakéta végfokozata nem végezte el rendesen a dolgát.
Miközben a nem kevésbé titkos amerikai X-37B újabb startja napok óta húzódik Floridában, a hasonló kínai automata mini-űrrepülőt felbocsátották Csiucsüanból.
Havonta jelentkező rovatunk első részében kizárólag indiai híreket olvashattak. Ezúttal következzenek az ausztrál, japán, kínai, koreai és török „kis színesek”.
Havonta jelentkező összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreit tartalmazza, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégis érdekesek.
A Csüecsiao-2 (Queqiao-2) feladata többek közt a Hold túlsó oldalára küldendő mintahozó űrszonda, majd a déli pólus környékére szánt leszállóegység kommunikációs kiszolgálása lesz.