Menesztették Dmitrij Rogozint a Roszkoszmosz éléről.
Menesztették Dmitrij Rogozint a Roszkoszmosz éléről.
Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek. Először kínai és koreai hírek.
Havi sorozatunk második részében ausztrál, indiai, japán és koreai híreket olvashatnak.
Az orosz–ukrán háború végleg megpecsételheti a Nemzetközi Űrállomás sorsát, fejti ki a Space News véleménycikkének szerzője.
Eddig Szojuzokat használtak, most kénytelenek más rakéták után nézni, hogy a maradék 220 műholdjukat pályára állíthassák.
...hogy az európai–orosz ExoMars 2022 küldetés elindulhat idén a Marshoz.
Az európai uniós szankciókra válaszul a Roszkoszmosz felfüggeszti az együttműködést a Francia Guyanában levő űrközponttal.
Elfér-e LEO pályákon több tízmilliárd műhold? Erre a kérdésre keresnek választ a Space News véleménycikkének szerzői.
Havi sorozatunk befejező részében a térség néhány űrpolitikai és műholdas távérzékeléssel kapcsolatos hírét vesszük sorra.
Az európai földmegfigyelő program hat új műholdjának fejlesztéséhez hiányzó brit hozzájárulásról nem sikerült határidőre megegyezni.
Kétrészes cikkünk első részben kínai és koreai híreket olvashattak, következzen most néhány indiai és japán vonatkozású információ májusból.
V4 űrügyi szakpolitikai vezetők találkozója Budapesten, miniszteri elismerések átadása az űrkutatás terén végzett tevékenységért.
Orosz és ukrán speciális repülőgépek estek ki a rakétafokozatok és műholdak szállításának különleges feladatából a háború miatt.
Eddig sem volt sok kétség efelől, de az ESA hivatalossá tette: az ukrajnai háború miatt nem indul el idén a Marsra az oroszokkal együttműködésben elkészített űrszonda.
Magyar idő szerint péntekről szombatra virradó éjjel lenne a távközlési szolgáltató újabb 36 műholdjának felbocsátása Bajkonurból. A jelek szerint nem lesz.
Sorra érkeznek a hírek az űrszektort érintő nemzetközi szankciókról és az orosz válaszintézkedésekről.
Az Ukrajnában kezdett katonai műveletek nyomán számos ország, így az Egyesült Államok is válaszintézkedéseket jelentett be Oroszországgal szemben.
Egy „utolsó utáni” 2021-es esemény volt december 30-án a Simorgh rakéta startja.
Kína panaszt tett az ENSZ-nél, amiért az űrállomásukkal a közelmúltban kétszer is pályamódosító manőverre kényszerültek veszélyesen közel elrepülő Starlink műholdak miatt.
A világűrjog alapjai 1967 óta változatlanok, újabban viszont annak a jelei mutatkoznak, hogy az ENSZ szeretné aktualizálni az egyezményeket, és ezáltal megőrizni a világűr békés jellegét.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu