Vége az űrversenynek. Erre kitűnő példa a kínai űrkutatás. A valóban néha túl óvatosnak tűnő fejlődés azonban mégiscsak fejlődés, mely rövidesen megkerülhetetlenné teszi Kínát az űrkutatásban. Hamarosan indul az első kínai Mars-szonda is.
Az amerikai űrhivatal 2017-ig embereket küldene a Holdra, később a Marsa is. Egy friss felmérés szerint azonban a tizen- és huszonévesek feltűnően közömbösek eziránt.
Néhány héttel azután, hogy a tudományos portálok (ahogy az Űrvilág is) beszámoltak arról, hogy az első vietnami műholdat amerikaiak építik meg, most bejelentették, hogy azt az ESA állítja Föld körüli pályára.
Amerikában az űrkutatás története egyben a kormányváltások története is. Bár a szavazók csak nagyjából egy év múlva döntik el, ki lesz George W. Bush utóda, a kampány már folyik. És a jelek azt mutatják, ismét bajban lesz a NASA...
Viharos időket él az európai műholdas navigációs program. Az már szinte biztosnak látszik, hogy az eredeti elképzelés - a magántőke bevonása a Galileo rendszer kiépítésébe - nem lesz tartható.
A 2007-es év az előkészületek éve az orosz űrkutatók számára. Évről évre arról hallani, hogy feltörekvőben az orosz űripar, talán tényleg eljött az ideje, hogy a hírek valóra váljanak. A hírek mindenesetre erről tanúskodnak.
Egy néhány éven belül megvalósuló becsapódási kísérlettel kívánja a NASA felmérni, mennyi vízjég és milyen koncentrációban rejtőzhet a Hold déli pólusának örökké árnyékban lévő krátereinek mélyén. Az eredmények az emberes expedíciók helyszínét segíthetnek eldönteni.
Lehet, hogy sikerül a NASA idei és jövő évi költségvetését 1-1 milliárd dollárral kiegészíteni. Ezzel megmenekülhetnének a most lassításra vagy leállításra ítélt űrcsillagászati programok.
Az ülés kezdetén a küldöttek megválasztották a Világűrbizottság tisztségviselőit a 2006-2007-es évekre. A hazai űrkutatás komoly elismerésként tekinthető, hogy a COPUOS első alelnökének a MŰI igazgatóját, dr. Both Elődöt választották meg.