Az űrbe jutás első szabálya: végy egy megfelelő hordozóeszközt. Aki ma az űrbe akar juttatni valamit, arra viszonylag széles kínálati piac vár. E piac mostanában megjelenő két szereplője az EELV programban kifejlesztett Atlas-5 és Delta-4.

A nyolcvanas évek közepére elkészült a szovjet űrrepülőgép. A felületes szemlélő számára úgy tűnhet, hogy ez a gép az amerikai „testvér” szakasztott mása. Ám ez csak a látszat...

Új sorozatot indítunk az Űrvilág webmagazin hasábjain. Bemutatjuk a néhai szovjet űrrepülőgép és a hozzá készített nagyrakéta programját.

Utólag már mindenki lehet okos. Talán kicsit igaz ez a Columbia esetére is, hiszen a mindenre kiterjedő vizsgálat felfedte az űreszököz hibáit, melyek nyilvánvalóan jelen voltak az elmúlt huszonkét év minden repülésénél. Bár az áldozatokat már nem lehet feltámasztani, a jövő tervezésénél mindenképpen komoly segítséget jelentenek a Gehman-bizottság eredményei.

A székesfehérvári Szabadművelődés Házában 2003. október 18-án (szombaton), 17 órakor Szentpéteri László, az ŰRVILÁG felelős szerkesztője tart előadást.

A holdraszállást követően a NASA – a holdprogramból „megmaradt” űreszközökből építkezve - felbocsátotta a Skylab űrállomást, mellyel az addigra az űrállomások területén hatalmas tapasztalatokra szert tett oroszok e téren való utolérése volt a cél.

Az amerikai űrkutatási hivatal magáncégek ötleteit várja újszerű módszerek felkutatásához, amelyekkel tevékenységét, programjait még szélesebb körben tudná népszerűsíteni.

Bár az elmúlt négy és fél évtized az űrteljesítményektől volt hangos világszerte, ma az űrkutatás holtpontjáról beszélhetünk. Ezt látszik alátámasztani egy minap végzett közvéleménykutatás, melyet a vezető (űr)hatalom polgárai között készített egy houstoni újság és amelynek igen vegyes konklúziói vannak.

Remény van arra, hogy a világnak az űrrepülőgépes utak felújítására nem kell olyan hosszú ideig várnia a Columbia elvesztése után, mint egykor a Challenger katasztrófáját követő időkben. Legalábbis erre enged következtetni a NASA vezetőinek minapi nyilatkozata, miszerint akár még az idén elképzelhető a következő shuttle-start.

Négy hónappal azután, hogy a Columbia űrrepülőgép Texas fölött megsemmisült, még mindig tart a vizsgálat, hogy mi okozhatta a tragédiát. A tervek szerint már csak néhány kísérlet végrehajtása van hátra, ezután a vizgálóbizottság visszavonul, hogy újabb két hónap múlva nyilvánosságra hozza a várhatóan több száz oldalas jelentését. Most áttekintést adunk az elmúlt időszak eseményeiről.

1988 őszére elérkezett az idő, hogy a szovjet űrrepülőgép megtegye első próbaútját.

Sorozatunk második részében bemutatjuk a nyolcvanas évek legerősebb hordozórakétáját.

Úgy tűnik Amerika „felébredt”. A Columbia fájdalmas tragédiája felturbózta a politikusokat és most komoly esély mutatkozik arra, hogy az eddig amolyan szükséges rosszként kezelt űrrepülés visszanyerjen valamit kezdeti presztízséből azáltal, hogy igazi célokat tűznek ki a NASA elé.

Közép-európai idő szerint ma, hajnali 04:54-kor az indiai szakemberek egy saját fejlesztésű PSLV rakétával sikeresen pályára állították a közel másfél tonnás Resourcesat-1 műholdat. Remények szerint az űreszköz a korábbi nagysikerű indiai távérzékelő műholdak nyomdokán fog haladni.

A NASA tevékenysége természetesen nem merül(t) ki az űrhajósok világűrbe juttatásában, hanem rengeteg űrszonda is készül(t) a híres kék logóval. E robotfelderítők révén az elmúlt 45 évben a Plútó kivételével minden nagybolygónál jártunk már.

A világ egyik leggazdagabb kormányügynöksége. A technikai tudás gyűjtőhelye. A világűr meghódításának élcsapata. Működésének 45 esztendeje alatt ilyen és ehhez hasonló jelzőket sikerült kivívnia a születésnapját most ünneplő Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatalnak.

Bár az elmúlt négy és fél évtized az űrteljesítményektől volt hangos világszerte, ma az űrkutatás holtpontjáról beszélhetünk. Ezt látszik alátámasztani egy minap végzett közvéleménykutatás, melyet a vezető (űr)hatalom polgárai között készített egy houstoni újság és amelynek igen vegyes konklúziói vannak.

Az “Irodalom, a művészetek és a világűr” cimmel (Literature and Arts in Space) rendezett egynapos konferenciát Bécsben az EURISY Szövetség (www.eurisy.asso.fr), amelynek a Magyar Űrkutatási Iroda is tagja.

A képviselőház után múlt hét pénteken (május 23-án) a német parlament felsőháza, a Bundesrat is jóváhagyta, hogy szeptember elsejével díjat fizettessenek a német autópályákat használó nehéz teherszállító járművek üzemeltetőivel. Cikkünkből kiderül, hogy a végrehajtásban miképp kapnak szerepet a GPS, illetve a Galileo műholdas helymeghatározó rendszerek

A Magyar Posta a világon elsőként bocsátott forgalomba emlékbélyeget a Columbia katasztrófájában életüket veszett űrhajósok emlékére. Bemutatjuk a bélyeget és röviden beszámolunk az április 9-i ünnepi eseményről.