Az amerikai űrkutatási hivatal magáncégek ötleteit várja újszerű módszerek felkutatásához, amelyekkel tevékenységét, programjait még szélesebb körben tudná népszerűsíteni.

Bár az elmúlt négy és fél évtized az űrteljesítményektől volt hangos világszerte, ma az űrkutatás holtpontjáról beszélhetünk. Ezt látszik alátámasztani egy minap végzett közvéleménykutatás, melyet a vezető (űr)hatalom polgárai között készített egy houstoni újság és amelynek igen vegyes konklúziói vannak.

Remény van arra, hogy a világnak az űrrepülőgépes utak felújítására nem kell olyan hosszú ideig várnia a Columbia elvesztése után, mint egykor a Challenger katasztrófáját követő időkben. Legalábbis erre enged következtetni a NASA vezetőinek minapi nyilatkozata, miszerint akár még az idén elképzelhető a következő shuttle-start.

Négy hónappal azután, hogy a Columbia űrrepülőgép Texas fölött megsemmisült, még mindig tart a vizsgálat, hogy mi okozhatta a tragédiát. A tervek szerint már csak néhány kísérlet végrehajtása van hátra, ezután a vizgálóbizottság visszavonul, hogy újabb két hónap múlva nyilvánosságra hozza a várhatóan több száz oldalas jelentését. Most áttekintést adunk az elmúlt időszak eseményeiről.

A különféle amerikai kormányzati szervezeteket és állami hivatalok képviselőit tömörítő szervezet, az IGEB hivatalos bejelentése a (Hazánkban is sokak által használt) GPS műholdas helymeghatározó és navigációs rendszerről, az iraki háború kapcsán.

Hétfőn a Kossuth Rádió Tudósfórum c. műsorában kerekasztal beszélgetés lesz a világ űrtevékenységének helyzetéről a Columbia tragédiájának okán.

13:33. Sharon szerint az ország a tegnapi tragédia ellenére is elkötelezett az űrprogram mellett. Közöljük az ország első űrhajósának rövid életrajzát.

21:43. A légkörbe történő visszatérés és a leszállás a repülés egyik legkritikusabb szakasza. Ilyenkor az űrrepülőgép sebességét 28 000 km/óráról kell lecsökkenteni a vadászrepülőgépek leszállásának megfelelő sebességre. Az űrhajósok azonban mégsem tartották soha a repülés különösebben veszélyes részének a hazatérést.

17:39. A Columbia minden idők egyik legizgalmasabb űrrepülőgépes kutatási programját bonyolította, amelyben amerikai, európai, japán és kanadai kisérletek épp úgy helyet kaptak, mint a különféle diák-kisérletek. Az űrrepülőgép utasa volt az első izraeli asztronauta, és az egyik geofizikai kisérletbe magyar szakemberek is bekapcsolódtak. A programot az ŰRVILÁG folyamatosan nyomonkövette. Az alábbiakban a program részleteiről olvashatnak.

16:20. Néhány perccel a Kennedy Űrközpontban tervezett leszállás előtt a Columbia eltűnt a NASA képernyőiről. A NASA vészhelyzetet jelentett be.

Bár az elmúlt négy és fél évtized az űrteljesítményektől volt hangos világszerte, ma az űrkutatás holtpontjáról beszélhetünk. Ezt látszik alátámasztani egy minap végzett közvéleménykutatás, melyet a vezető (űr)hatalom polgárai között készített egy houstoni újság és amelynek igen vegyes konklúziói vannak.

Az “Irodalom, a művészetek és a világűr” cimmel (Literature and Arts in Space) rendezett egynapos konferenciát Bécsben az EURISY Szövetség (www.eurisy.asso.fr), amelynek a Magyar Űrkutatási Iroda is tagja.

A képviselőház után múlt hét pénteken (május 23-án) a német parlament felsőháza, a Bundesrat is jóváhagyta, hogy szeptember elsejével díjat fizettessenek a német autópályákat használó nehéz teherszállító járművek üzemeltetőivel. Cikkünkből kiderül, hogy a végrehajtásban miképp kapnak szerepet a GPS, illetve a Galileo műholdas helymeghatározó rendszerek

A Magyar Posta a világon elsőként bocsátott forgalomba emlékbélyeget a Columbia katasztrófájában életüket veszett űrhajósok emlékére. Bemutatjuk a bélyeget és röviden beszámolunk az április 9-i ünnepi eseményről.

Miközben Irakban háború dúl, egyre gyakrabban hallani az űrtechnika katonai szerepvállalásáról. Cikksorozatunkban megpróbáljuk bemutatni, hogy mi a katonai műholdak feladata, illetve, hogy a Szövetségesek miképp használják a polgári és katonai műholdakat a hadműveletek során. Előszőr a GPS néhány katonai vonatkozásával ismerkedhetünk meg.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Ezúttal megtudjuk, hogy miért nem lett sikeres az Europa nevű rakéta…

23:32. Nem sokkal ezelőtt fejeződött be a NASA sajtótájékoztatója. Cikkünkben a legfontosabb megállapításokat igyekszünk nagyvonalakban összegezni.

20:18. A szétszakadó űrrepülőgép szinte elvakította az egyik időjárási radart.

17:02. Néhány perccel a a Kennedy Űrközpontban tervezett leszállás előtt a Columbia eltűnt a NASA képernyőiről. A NASA bejelentette, hogy a Columbia elveszett. A személyzetről nincs hír, de minden bizonnyal valamennyien odavesztek.

Érdekes olvasói levél jelent meg a Nature című rangos tudományos hetilap tavalyi utolsó számában. A szerző azt állítja, hogy a csillagászattal és űrkutatással kapcsolatos hírekhez a közvéleményben általában pozitív tartalom kapcsolódik. Ezt pedig akár a kutatási támogatások elosztásánál is számításba lehetne venni…