Mint ismeretes, az Ariane-5 tavaly decemberi hibája miatt a magyar szakemberek részvételével épített Rosetta üstökösszonda indulását el kellett halasztani. A halasztás egyben azt is jelentette, hogy az eredetileg kijelölt célpont, a Wirtanen üstökös elérhetetlenné vált a szonda számára. Az új célpontról, a Csurjumov-Geraszimenko üstökösről viszont elég kevés volt az információ. Mostanra ez az információhiány is a múlté, mivel a Hubble segítségével egy háromfős tudóscsoport – köztük egy magyar kutató – pontos méretet vett a Rosetta leendő célpontjáról.

Július második hetében zajlott le az a teszt-sorozat, melynek eredményeit az ESA 17-én sajtótájékoztatón foglalta össze. Eszerint a Mars Express és a Beagle-2 leszállószonda rendben működik. A szakemberek azt is megmutatták, hogy a Mars Express milyennek látta bolygónkat.

Az antenna pozíciójának hibája miatt félő volt, hogy június 27-től elsötétülnek a SOHO képei, s 19 napig nélkülöznünk kell a Napot figyelő „űrszem” adatait. Úgy tűnik azonban, hogy sikerülhet minimalizálni az adatveszteséget, sőt az ESA mai közleménye szerint a probléma hosszú távon jóval kisebb lesz mint azt korábban gondolták. A mostani közlemény jó alkalom arra, hogy (egy kétrészes cikksorozatban) megismerkedjünk ezzel a nem mindennapi űreszközzel.

20:40. Bemutatjuk az ESA TV felvételeit a Mars Express és Beagle-2 Mars-szondák indításáról

17:45. Már csak két óra van hátra a Mars Express és a Beagle-2 bajkonuri startjából. Rövid cikkünkben az utolsó néhány nap legemlékezetesebb pillanatainak fotóit közöljük.

Az ESA TV élőben közvetíti a Mars Express hétfői startját. A műholdas adás szabadon fogható az ASTRA műholdrendszerről.

Sorozatunk e részében röviden bemutatjuk, hogy egy páratlan kutatási lehetőség a nyolcvanas években még mennyire nem tudta összefogni a nagyhatalmakat. Minden, űrkutatásban akkor „számító” ország külön-külön készített űrszondát egy égitest felderítésére.

Hosszú ideje futó sorozatunk mostani részében az ŰRVILÁG Olvasói az európai űrszondákkal - Naprendszerünk kutatóival - ismerkedhetnek meg.

Hamarosan megkezdődik Európa egyik legnagyobb űrbeli vállalkozása. Egy egyedülálló nemzetközi összefogás végeredményeként, több mint húsz európai cég bevonásával elkészült, és nemsokára útjára indul a Mars Express.

Ritka égi jelenségnek lehetünk ma szemtanúi. A Merkur megmutatja a sötét oldalát a Föld lakóinak, miközben átvonul a Nap előtt. A jelenség csak speciális távcsővel figyelhető meg.

Mint pár napja olvashattuk, a Mars Express és a Beagle-2 – köszönik szépen – rendben működnek. A lezárult teszt-sorozat jó ok arra, hogy kicsit közelebbről is megismerkedjünk kontinensünk első mars-szondájával.

Cikksorozatunk előző részében bemutattuk, hogy miképp sikerült megmenteni a SOHO-t. Mostani – befejező – cikkünkből kiderül, hogy ez miért is volt annyira fontos oly sok szakember – sőt nem csak szakember – számára.

Európa első Mars-szondája egy hónappal az indítása után energiaellátási gondokkal küzd. Emiatt valószínűsíthető, hogy a Mars körüli pályára állás után korlátozni kell a fedélzeti műszereinek működését.

20:15. GYORSHÍR: Az előzetes terveknek megfelelően elindult az Öreg Kontinens első Mars-szonda együttese!

17:02. Ma veszi kezdetét az első önálló európai Mars-kutató űrszonda 400 millió kilométeres utazása a Vörös Bolygó felé. A Mars Express fedélzetén utazik a Beagle-2 leszállóegység is, amely az élet egykori nyomai után kutat a marsi felszínen.

Amennyiben minden a tervek szerint alakul, akkor ebben a hónapban valóságos ármádia indul a Vörös Bolygó felé. A sorban az első az európai Mars Express és Beagle-2 duó - indításuk hérfőn várható. Ha szerencsénk lesz, akkor jövőre (amikor az eszközök a Marshoz érkeznek), már a szakemberek is úgy mosolyoghatnak, mint a Marson a közelmúltban ismét megörökített arcocska!

Megszületett a végleges döntés: a Rosetta várhatóan 2004 februárjában indulhat útnak. Új célpontja a Csurjumov-Geraszimenko, hordozóeszköze pedig az Ariane 5 kismértékben módosított változata lesz.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A sorozat jelen részben a tudományos célú mesterséges holdakról ejtünk szót.

Ritka égi tüneménynek lehettünk tanúi május 7-én. A Napunkhoz legközelebb, attól mintegy 58 millió kilométerre keringő bolygó, a Merkúr átvonult központi csillagunk, a Nap előtt.

2003 júniusában indul az első európai űrszonda - a Mars Express - a Vörös Bolygóhoz. Fedélzetén a Beagle-2 leszállóegységgel a Mars titkai után nyomoz.