Az ESA napfizikai szondája először teremt kapcsolatot a Nap felszínén lejátszódó események, és azoknak a bolygóközi térben megfigyelhető hatása között.
Az ESA napfizikai szondája először teremt kapcsolatot a Nap felszínén lejátszódó események, és azoknak a bolygóközi térben megfigyelhető hatása között.
Egyre meggyőzőbb bizonyítékok támasztják alá azt a korábbi sejtést, miszerint a Mars déli sarki sapkája alatt sós vizű tavak lehetnek.
Megerősítésre vár a foszfin jelenléte a Vénusz légkörében. Jó alkalom azt hangoztatni, hogy feltétlenül szükséges az alaposabb helyszíni vizsgálat.
Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott augusztus 13-án Miskolcon az űreszközök fejlesztésével foglalkozó Admatis Kft.
Júniusban számoltak be a napkutató SOHO műhold 25 éves történetében felfedezett négyezredik üstökösről.
Sajnálni persze nem kell, az európai–japán BepiColombo folytatja hosszú útját végcélja, a Merkúr bolygó felé.
A júliusban nyíló kedvező indítási ablakot négy űrszonda is ki szeretné használni, hogy eljusson a Marshoz (és részben a Marsra is).
A 2020-ban indítandó ExoMars ESA–orosz marsjáró leszállóhelyét kijelölő bizottság az Oxia-síkság (Oxia Planum) mellett foglalt állást. A két érintett űrügynökség 2019 közepén hagyhatja jóvá a javaslatot.
Francia Guyanából elindult hosszú és kalandos útjára az európai és japán együttműködésben – és magyar részvétellel – készült „dupla” Merkúr-szonda.
Nemrég adtunk hírt róla, hogy a Mars Express szonda radarjával felszín alatti vízre utaló jeleket találtak a Marson. Milyen izgalmakkal kezdődött a történet 2004-ben?
Az ESA és a NASA SOHO napfizikai űrszondája huszonöt évvel ezelőtt, 1995. december 2-án indult. Küldetését két évre tervezték.
Az európai–japán űrszonda a Merkúr felé vezető hosszú „vándorútja” során először csütörtökön repül el belső bolygószomszédunk mellett.
Magyar fejlesztésű eszközök repülhetnek a Jupiterhez 2022-ben, az ESA JUICE űrszondájának fedélzetén.
Nyilvánosságra hozták az ESA és a NASA napkutató űrszondájának, a februárban indított Solar Orbiternek az első képeit. Az első tapasztalatok igen biztatók.
Az ESA Solar Orbiter szondája június 15-én először közelítette meg a Napot: egyelőre csak 77 millió kilométerre jutott csillagunk közelébe.
Amerikai rakétával állt pályára az európai vezetéssel készült, a Nap és a helioszféra kutatására szánt űrszonda.
Az ESTEC-ben a Jupiterhez 2022-ben indítandó európai űrszonda radarantennájának 1:18 méretarányú modelljét vizsgálták.
A BepiColombo saját magáról készített képet küldött haza, rajta a kinyitott napelemtáblával.
Hova megy, meddig utazik, mit csinál majd az európai és japán együttműködésben készült Merkúr-szonda?
A marsi légkör teljes elektrontartalmát vizsgálva, a helytől, évszaktól és naptevékenységtől függő változásokat elemezve megállapították, hogy a bolygó atmoszférája komplex, de egységes rendszert alkot.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu