Az ESA Mars Express szondája csodálatos közelképeket készített a vörös bolygó nagyobbik holdjáról.

A szovjet Mars-tervek újabb, meghatározó állomását jelentette az 1988-as lépés. Akkor az Enyergija cég egy újabb javaslattal állt elő. Az 1989-re kidolgozott program volt az utolsó, amit még szovjet szakemberek terveztek. 1991 decemberében a Szovjetunió 1922-es évi megalakulását követően, létezésének 70. évében megszűnik.

Néhány hét szünet után folytatjuk az a szovjet-orosz marskutatási terveket bemutató sorozatunkat…1969 óta nem dolgoztak ki újabb terveket, az állam 1972-ben pedig határozatlan időre elhalasztotta az emberes Mars-programmal való foglalkozást. Még 15 évet kellett várni arra, hogy ismét papírra vethessék gondolataikat a mérnökök. Ezúttal az Enyergija hordozórakétát is beleszőve a tervekbe.

2004. november 6-án kerül megrendezésre az I. Magyar MarsTalálkozó. Az esemény ismeretterjesztő előadásaira, fórumbeszélgetéseire valamint „Az első emberes Mars-expedíció” című pályázatunk eredményhirdetésére minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők!

Mit tapasztaltak a KFKI RMKI kutatói a nagyenergiájú ionokkal kapcsolatban a Naprendszer peremén?

Amennyiben az időjárás engedi, csütörtök hajnalban teljes holdfogyatkozásnak lehetünk tanúi. Az eseményre való tekintettel a Polaris Csillagvizsgálóban szerdáról csütörtökre virradó éjszaka hajnali 2 órától rendkívüli nyitvatartás lesz!

Miután Misin és Jangel felhagyott a MEK Mars-űrhajó tervezésével, Cselomej még jobban belevetette magát a kérdésbe. Továbbfejlesztette az 1969-es MEK-koncepciót, hogy megalkossa az Aelita (MK-700) terveit.

Koroljov eredetileg az N-1 rakétával indította volna Mars-űrhajójának egységeit. A hordozóeszközt végül az emberes holdprogramban használták fel. Így megkezdték a továbbfejlesztett, N-1M hordozórakéta megépítését.

Sokan úgy gondolták, az 1959-es terv meglehetősen behatárolt. 75 tonnás űrhajó, három éves küldetés és még csak le sem szállnak. Ezért Koroljov tervezőirodáján belül 1960-ban új, nagyszabású tervet dolgoztak ki.

A Mars Society Magyar Tagozata pályázatot hirdet a vörös bolygó jövőbeli felfedezése iránt érdeklődők számára „Az első emberes Mars-expedíció” címmel.

Az amerikai Planetary Society a Huygens szonda leszállására készülve rajzpályázatot hirdet a Szaturnusz Titan nevű holdjával kapcsolatban. Az internetes beküldési határidő november 28-a, vasárnap.

Tavaly ilyenkor megismerkedtünk az űridőjárás fogalmával, az űrszondás megfigyelésekkel. Most folytatjuk a sorozatot.

Folytatjuk beszélgetésünket Bálint Tiborral, a NASA JPL magyar származású mérnökével, ezúttal a tervezett Mars- és Jupiter-szondákról.

Beszélgetés Bálint Tiborral, a JPL munkatársával.

A Cassini-Huygens űrszondapáros október 26-án minden eddiginél közelebb repült el a Szaturnusz Titan nevű holdja felett.

A két űrnagyhatalom hasonló célokra hasonló űrhajókat, hordozórakétákat fejlesztett ki. Ilyen volt az UR-700 és a Nova is. Ám a többivel ellentétben ezek csak tervek maradtak.

A szovjet Mars-program érdekessége 1988-ig, amikor is áttértek arra a tervre miszerint a bolygóközi egység napenergiával működjön, az igen nagy energiát biztosító nukleáris energiaforrás volt. Mindeddig ez volt az Enyergija óriás stratégiája hosszú távú űrrepülések energiaellátásának biztosítására. Ez tette szükségessé egy nagy energiájú nukleáris erőmű (NPP) kifejlesztését. Az erőmű lítium-niobium technológián alapult.

Egyre közeledett az amerikaiak holdraszállása, s a szovjeteknél már látszott, ebben a versenyben lemaradhatnak. 1966-ban összegyűjtötték a Mars-misszió terveket, majd 1969-re a korábbiakat felhasználva egy új tervvel álltak elő a tervezők.

Alighogy 1956-ban kidolgozta Mars-tervét, Koroljovra nagy dicsőség várt: 1957. október 4-én új korszak köszöntött az emberiségre. A Szputnyik-1 sikeres indítását követően Koroljov tervezőirodájában mind többen dolgoztak a Mars-misszió továbbfejlesztésén.

És ismét Mars... A bolygó körül keringő európai szonda mérései alapján a metán és a vízgőz jellemző előfordulási területei a vörös bolygó légkörében jórészt egybeesnek.