Az ESA Proba-2 műholdja négy egymás utáni pályáján is „látta” a július 11-i teljes napfogyatkozást – igaz csak részlegesen.

Az ELTE Planetológiai Műhely és a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) március 19-én rendezte Budapesten a Bolygótudományi Napot.

Az ESA tegnap hozta nyilvánosságra azokat a képeket, amelyeket a Mars Express szonda március 7-én készített a Mars nagyobbik holdjáról.

Űreszköz még sosem jutott olyan közel a Mars nagyobbik holdjához, mint most az ESA Mars Express űrszondája.

Az ESA és a NASA a világ minden tájáról hív kutatókat, hogy a közösen létrehozandó Mars-küldetésükhöz, az ExoMars szonda keringőegységéhez javasoljanak fedélzeti műszereket.

Az ESA Tanácsa 2009. december folyamán engedélyezte, hogy folytassák az ExoMars program kivitelezési munkáit.

November 24-én (kedden) délután Kálmán Béla tart előadást Nap kutatásáról Székesfehérváron.

Az európai Mars Express szonda a következő hetekben többször megközelíti a Mars nagyobbik holdját. A legnagyobb közelség idején, július 23-án 100 km-nél is közelebbről fényképezi majd az égitestet.

Sőt valójában el sem múlt, annak ellenére, hogy majd' 3 hónappal ezelőtt már kihirdették az új ciklus beköszöntét.

A napfoltok mágneses polaritásváltásának megfigyelése a 24. ciklus kezdetére utal.

Egy napkutató űreszköz és egy űrbeli kötelékrepülést végrehajtó műholdpáros indult kedden orosz hordozórakétával.

Aki nem tud holnap elmenni az ELTE Bolygótudományi Nap előadásaira, a Galileo Webcast élő internetes közvetítése révén az sem marad le a programról.

Az ELTE Planetológiai Műhely és a Magyar Asztronautikai Társaság március 19-én rendezi meg Budapesten a Bolygótudományi Napot.

A NASA Solar Dynamics Observatory (SDO) mesterséges holdja Atlas-5 rakétával startolt.

A Naprendszer mely holdjainak formálásában játszik kitüntetett szerepet az árapályfűtés? Megtudjuk, ki nyerte helyes megfejtéséért a Természet Világa csillagászati különszámának ajándék példányát.

Az elmúlt évtizedekben a Naprendszerről rengeteg új ismerethez jutottunk űreszközök segítségével.

Az Envisat földmegfigyelő műhold egyik műszere nem csak a saját bolygónkról gyűjt adatokat, de az év elején több alkalommal a Vénuszt is „elcsípte”.

A 2006 októberében elindult két STEREO szonda ez év áprilisára a Nap felől nézve már 48 foknyira távolodott el egymástól, ezzel lehetővé téve a Föld felé irányuló koronakitörések (CME) követését, szerkezetük megismerését, a várt nagy előrelépést az űridőjárás előrejelzésében.

Miközben az amerikai MESSENGER első közeli képeit küldte a Merkúrról, az európaiak is készülnek saját űrszondájukkal. Aláírták a 2013-ban indítandó BepiColombo megépítéséről szóló szerződést.

Úgy tűnik, a marsi mintahozó küldetésre még jócskán várni kell. Amiben egyetértés van: mindenki szeretné, s amiben szintén: senki sem igazán.