November 24-én (kedden) délután Kálmán Béla tart előadást Nap kutatásáról Székesfehérváron.
A TIT Fejér Megyei Egyesületének Csillagászati és Űrkutatási Szakosztálya és a
Terkán Lajos Ismeretterjesztő Alapítvány rendezvényének címe: A Nap megfigyelése egykor és most:
templomok és műholdak, meg az elhúzódó napfoltminimum. Előadó: Dr. Kálmán Béla csillagász. Helyszín és időpont: Művészetek Háza (volt Barátság Háza), Székesfehérvár, III. Béla király tér 1., 2009. november 24. kedd, 17:30.
Már Ekhnaton fáraó felismerte a Nap fontosságát, megtéve Egyiptom egyetlen istenének, de sokáig a Nap „csak” mint időmérő eszköz volt használatos. A katolikus egyház is támogatta a Nap járásának a megfigyelését, mert ehhez igazodott az egyházi év és a húsvét időpontja. Ezért az 1400-as évektől kezdve sok olasz templomban építettek meridiánvonalakat, melyekkel egyrészt a dél időpontját, másrészt a Nap égi útját lehetett megfigyelni. Az előadás első része ezeknek a meridiánvonalaknak a tanulmányozásáról szól.
A Csillagászat Nemzetközi Éve a távcső 400 éves csillagászati alkalmazására emlékezik. Galilei volt az első, aki bebizonyította, hogy a napfoltok valóban a Nap felszínén vannak. Azóta sok mindent megtudtunk róluk: most már űrszondák és műholdak figyelik állandóan a Napot és teszik közzé a képeket az interneten. Jelenleg azonban mintha nem lenne minden rendben a napfoltokkal. A nevezetes 11 éves ciklusban a 2007-re előrejelzett minimum még mindig tart. Erre is próbál magyarázatot adni a téma egyik legjobb hazai szakértője.
A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Kapcsolódó cikkek:
A régi napfoltciklus „visszatért”
A két STEREO szonda iránya már derékszögben
A STEREO ikerszondák napaktivitási minimumban
Tíz éve indult a SOHO
Az Envisat földmegfigyelő műhold egyik műszere nem csak a saját bolygónkról gyűjt adatokat, de az év elején több alkalommal a Vénuszt is „elcsípte”.
