A NASA Föld körüli pályán keringő napmegfigyelő holdja, a TRACE nézőpontjából is látható volt a Vénusz tegnapi átvonulása a napkorong előtt.

Már csupán alig egy hónap van hátra, s a Cassini-Huygens űrszonda páros hét évnyi utazás után végre megérkezik, s pályára áll a Szaturnusz körül. A közeledő űrszonda egyre részletgazdagabb felvételeket készít a bolygóóriásról.

A japán Hayabusa űrszonda által készített első felvételeken a Föld és égi kísérőnk, a Hold látható. Az űrszonda a tervek szerint 2005 nyarán éri el az Itokawa kisbolygót, hogy annak felszínéből mintát hozzon vissza a Földre.

Újabb lenyűgöző felvételt küldött haza a Cassini űrszonda. A képen a felhősávok részletei, valamint különleges sötét és világos foltok láthatóak.

Hamarosan hazatér a Genesis űrszonda. A napszélre vadászó űrjármű nemrégiben repült el Földünk mellett, szeptember 8-án pedig visszatérő kapszulája belép majd a légkörbe.

A május 4-ei, hazánkból is megfigyelhető teljes holdfogyatkozás után egy újabb, még ritkább csillagászati jelenségre hívjuk fel kedves Olvasóink figyelmét. Már május 7-étől érdemes üstökös után kémlelni az eget.

...amelyen a Cassini űrszonda a maga egészében mutatja a Szaturnuszt és gyűrűrendszerét.

A British Council és a Budapesti Planetárium közös programja május 6-tól augusztus végéig látogatható a Planetárium népligeti épületében.

Az oroszok már 1992-ben el szerették volna indítani a Marsz-8 űrszondát, melyen a tervek szerint két leszállóegységet, két penetrátort, egy légköri ballont és egy rovert kellett volna a Marsra juttatnia. A lassú építkezés, a kiadások miatt a szonda csak csúszott. A program tervezett neve így Marsz ’94 lett.

George Bush amerikai elnök 1989-ben hirdette meg a NASA jövőjével kapcsolatos programját (Space Exploration Initiative), melynek végcélja az emberes Mars-utazás lett volna: „Meggyőződésem, hogy az Apollo-11 holdraszállásának 50. évfordulóján az amerikai zászlónak ott kell lobognia a Marson is.”

...a napkorong előtt. A látványos jelenségre 122 év után most ismét sor kerül. A mini-napfogyatkozás számos hazai csillagvizsgálóból megtekinthető.

Elkészült a Beagle-2 kudarcának lehetséges okait vizsgáló jelentés, amelyből részleteket hoztak csupán nyilvánosságra. A brit készítésű leszállóegység az élet nyomai után is kutatott volna a vörös bolygón.

Május 13-án a Nemzetközi Űrállomás elhaladt a Jupiter előtt. Aznapi cikkünkben ígéretet tettünk arra, hogy ha lesz miről beszámolnunk, még visszatérünk a témára. A „Jupiter-fogyatkozást” sokan végignézték az Egyesült Államokban, a láthatósági sávban.

A Jupitert csütörtökön néhány pillanatra eltakarja a Nemzetközi Űrállomás. A jelenség hazánkból sajnos nem lesz megfigyelhető.

Elkészült a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titannak az eddigi legrészletesebb térképe. A légköre által eddig eltakart felszín lassan felfedi titkait. S már csak hetek kérdése, hogy a Cassini űrszonda Szaturnusz körüli pályára álljon. Egyre inkább úgy tűnik, a nyár űrkutatási szenzációja a gyűrűs bolygó kutatása lesz.

Május 4-én a késő esti órákban teljes holdfogyatkozást figyelhettek meg az érdeklődők. A Polaris Csillagvizsgálóból több mint kétszázan láthatták az égi jelenséget.

Az idei nyár bizony szép, érdekes és ritka csillagászati eseményeket tartogat számunkra. Május 4-én teljes holdfogyatkozást, május további napjaiban egy szabad szemmel is látható üstököst, június 8-án pedig a Vénusz napkorong előtti áthaladását figyelhetik meg az érdeklődők.

2003 elején a Szaturnusz legnagyobb holdja átvonult a Rák-köd előtt, s ezt a ritka égi eseményt a Chandra röntgencsillagászati mesterséges holddal megfigyelték.

A Mars Observer 1992-es elvesztését követően a Mars-program igencsak lelassult. Az egymilliárdos költséggel épített Observer elvesztése súlyos kudarcot jelentett az amerikai űrhivatal számára.

Nemrég fedezték fel a 750-ediket azon üstökösök közül, amelyeket az 1995 decembere óta működő SOHO napkutató szonda képei alapján azonosítottak.