November 9-re jelölték ki az ESA Vénusz-szondájának indítási időpontját.

Sorozatunkban elérkeztünk az ezredforduló előtti utolsó orosz tervhez. 1999-et írunk, a gazdaságilag padlón lévő Oroszországban élő szakemberek kis csoportja továbbfejlesztette a korábbi terveket...

1989-ben George Bush amerikai elnök meghirdette az Egyesült Államok szándékát arra, hogy 2019-ig amerikai zászló loboghasson a Marson. A Keleti Blokk és a Szovjetunió bukása, továbbá a hazai támogatás hiánya miatt a programból nem lett semmi. Az orosz Mars-program megvalósítása is egyre távolabbinak tűnt.

Az űrszondák „életkorát” indításuk napjától szokás számolni. Az ESA és a NASA egyedülálló, ma is működő közös napkutató szondája nemrég múlt 15 éves.

... egy űreszköz. Az ESA és a NASA napkutató szondájával, a SOHO-val augusztus 5-én találták az ezredik üstököst.

A Naprendszer-kutatás jelentős eseményéről „első kézből” értesülhetünk.

Aug. 12. (péntek), 15.15: Egy bő 15 perces folyamat eredményeként kinyíltak a Mars-orbiter napelemszárnyai és ezzel az MRO megkezdi hét hónapos utazását a vörös bolygó felé!

A korábbi időkben csak feltételezhető volt a víz egykori kiterjedt jelenléte bolygószomszédunkon. A Spirit és Opprtunity eredményi mellé most újabb bizonyítékokat szolgáltatott a Mars Express, ezúttal bolygóméretekben.

A Cassininak talán még a Titannál is látványosabb – és legalább olyan titokzatos – célpontja volt a napokban, az Enceladus.

Június 27-én az Európai Űrügynökség (ESA) és az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) főképviselői aláírták a Csándráján-1 indiai holdszonda kutatási programját érintő együttműködési megállapodást.

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya és a Collegium Budapest ezzel a címmel rendez tudományos ülést november 9-én.

Az Európai Űrügynökség nagy vállalkozásba kezd. Az előzetes tervek szerint 2013-ban egy új űrszonda áll Nap körüli pályára. A Solar Orbiter keringése során a Merkúrnál is közelebbről vizsgálná központi csillagunkat.

A hosszú kihagyás után folytatjuk sorozatunkat, melyben a korábbi szovjet és jelenlegi orosz emberes Marsra-szállás terveivel ismerkedhetnek meg az Olvasók. A legújabb részben az utolsó szovjet tervet ismertetjük.

Az ESA 23 hónappal megnyújtotta a sikeres európai marsszonda tudományos programját.

Milyen egy napnyugta a Marson? A NASA Spirit marsjárművének kamerájával készített felvétel megmutatja nekünk.

A Mars Express június 17-én kibontott MARSIS nevű radarja visszaküldte első méréseit a Földre – jelentette július 27-én a New Scientist. Még hónapokig is eltarthat, mire sikerül értelmezni az adatokat.

A Cassini repülése jelentőségében és felfedezéseiben kezd hasonlatossá válni a korábbi idők nosztalgikusan emlegetett, „nagynevű” szondáéihoz. A Szaturnusz-rendszer trójai holdjairól nemrég készültek felvételek.

Németország csatlakozott az Európai Űrügynökség Aurora programjának előkészítő fázisához. Ezzel az Aurorában résztvevő ESA-tagállamok száma 12-re emelkedett.

A Szovjetunió 1960-ban indította a világ első űrszondáját a Mars felé. Akkor a hordozórakéta felrobbant, s azóta sem volt egyetlen, feladatát teljes sikerrel teljesítő szovjet vagy orosz Mars-szonda. Oroszország ma két újabb Mars-szonda tervein dolgozik.

A Cassini folytatja útját a Szaturnusz holdjai és gyűrűi között. Legutolsó fotótémája a Hyperion hold volt.