A Beagle 2 leszállóegység az első lehetséges alkalommal nem jelentkezett be a Mars Odyssey űrszondán keresztül. Mindeközben a Mars Express telemetriájának elemzése azt mutatja, hogy az orbiter rendben Mars körüli pályára állt.

Ha minden a tervek szerint halad, a Beagle 2 már a Marson, a Mars Express pedig Mars körüli pályán van.

December 25-én az Európai Űrügynökség Mars Express űrszondája megkezdi a pályára állást a vörös bolygó körül, a brit Beagle 2 leszállóegység pedig landol a felszínen. A fontosabb események tervezett időpontjai.

A vörös bolygó felé tartó Mars Express december 19-én "elengedi" a Beagle 2 leszállóegységet, amely a tervek szerint december 25-én landol a Marson. Képes beszámolónk a küldetés szempontjából kritikus műveletről.

Az első európai Mars-szonda még 5,5 millió kilométerre van a Marstól, de elkészítette első felvételét bolygótestvérünkről.

Timothy Jones, a londoni Imperial College kutatója felfigyelt egy tanulmányra az egyik szakfolyóiratban, ami a napszél 1996-ben mért rendellenes viselkedéséről szólt. (Az Imperial College-ban készültek az Ulysses mágneses teret érzékelő berendezései, André Balogh vezetésével.)

Sorozatunk második, befejező részében bemutatunk néhány érdekes megfigyelést...

2003. november 8-ról 9-re virradó éjszaka teljes holdfogyatkozásnak lehetünk tanúi.

A mostani váratlanul erős naptevékenység egy sor kérdést szült az emberekben. Cikksorozatunban bemutatjuk magát a jelenséget, valamint annak hatásait űreszközeinkre és mindennapjainkra.

Úgy tűnik, hogy vasárnap hajnalban megkezdődik az első olyan európai vállalkozás, mely a Hold közelebbi vizsgálatát célozza. Ráadásul ez az űrkísérlet még egy sor további izgalmas műszaki megoldást is tesztel.

Az S-sávon érkező jelek szerint a Mars Express pályára állt a vörös bolygó körül!

A Mars Express űrszonda egy perccel fél három után a terveknek megfelelően elkezdett a fékezéshez szükséges irányba fordulni, majd megszűnt vele a telemetriai kapcsolat. Ezzel az űrszonda megkezdte a Mars körüli pályára állás műveletét.

Kritikus lépésen jutott túl az európai űrszonda-páros: ma reggel útjára bocsátotta a Mars Express leszállóegységét, a Beagle 2-t.

Bolygónk mágneses tere pajzsként véd bennünket a világűrből érkező töltött részecskék ellen. A NASA és az ESA űreszközeinek legújabb eredményei szerint azonban a pajzsban többórás "repedések" alakulnak ki.

A Nap mágneses tere azért is „kibogozhatatlan”, mert nem két póluson át „tör a felszínre”, mint a Föld esetében. Minden napfolt egy-egy északi vagy déli mágneses pólus. Emellett természetesen a globális mágneses tér forrása valóban a Nap északi és déli pólusánál található.

Az Ulysses Nap-kutató űrszondát az ISPM terv keretében építették európai szakemberek. Mint az Űrvilág oldalain azt már olvashatták, a programot eredetileg európai-amerikai együttműködés keretében két űrszondára tervezték, de az amerikai visszalépést követően az ISPM keretén belül csupán egyetlen űrszonda indult (bár azt amerikai űrrepülőgép fedélzetéről indították).

A Ulysses űrszonda segítségével rengeteg információhoz jutottunk központi csillagunkról. Az adatok kiértékelésében magyar kutatók is részt vesznek.

Cikksorozatunk második részében röviden megismerkedünk az „űridőjárás-előrejelző” űreszköz-flottával, illetve bepillantást nyerünk a szakterület hazai helyzetébe.

Az ESA tegnap nyilvánosságra hozta az ExoMars program "Phase A" szakasz eredményeit. Eszerint a 2009-ben Marsra küldendő űrszonda részletes tervének kidolgozásába három ipari konzorcium vágott bele. Közülük az egyik kezdheti meg az űreszköz építését 2004-ben.

Az ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoportjának planetológiai honlapja néhány hónapja alapos ráncfelvarráson esett át. A megújult honlapot (http://planetologia.elte.hu) mindenkinek ajánljuk, akit érdekelnek bolygórendszerünk égitestjei.