Idén űrszondák indulnak a Mars, a Merkúr és a Hold felé, mások pedig megérkeznek kisbolygókhoz.

Még öt év van a startig és több mint egy évtized a Jupiterhez való megérkezésig, de már javában folynak az európai bolygókutató űrszonda előkészületei.

Az ESA Proba–2 műholdja 366 felvételéből összeállított fotómontázs és animáció a naptevékenység tavalyi alakulását jeleníti meg.

A Jupitert és jeges holdjait vizsgáló, 2022-ben startoló európai űrszonda építésére fővállalkozóként az Airbus Defence & Space cég nyert megbízást.

Legalábbis a startja – az európai–japán BepiColombo 2024-ben állhat pályára a Naprendszer legbelső bolygója körül.

Nyolc év sikeres kutatómunka után végleg elfogyott az üzemanyag a Vénusz körül keringő európai űrszondán.

A mostanra a Napnak a Földről nézve átellenes oldalára került űrszondák egyikével az irányítók váratlanul elveszítették a kapcsolatot.

Nemrég múlt a tizedik évfordulója, hogy az európai űrszonda elindult a Marshoz. Mit csinált, és milyen feladat vár még ott rá?

Az Európai Űrügynökség (ESA) első nagy bolygóközi szondája, a Jupiterhez indítandó JUICE fedélzeti műszerei között magyar fejlesztésűek is lesznek.

A költségmegtakarítás elérte a NASA következő évtizedre tervezett, a Napot és a Nap-Föld kapcsolatokat kutató űreszközeit is. Azért a program így is elég gazdag.

Az augusztusi napfogyatkozás Amerikának jutott, Európa viszont létrehozza a sajátját. Két műholddal.

Az ESA egyik új kiadványa a jövő októberben a Merkúrhoz induló BepiColombo küldetést mutatja be.

A Napnak fontos szerepe lehetett a földi élet kialakulásában. De nem csak azért, amiért eddig gondoltuk.

Az emberi szem számára láthatatlan ultraibolya tartományban nemrég felfedezett marsi „sarki fények” mellett talán kék színű égi jelenségeket láthatnak majd egykor a Mars-utazók.

Ha majd jövő ilyenkor visszatekintünk, 2015 a törpebolygók meglátogatásának és Magyarország ESA-csatlakozásának éveként maradhat emlékezetes.

Az ESA 2022-ben a Jupiter rendszerébe indítandó űrszondája a következő fejlesztési fázisba léphet, benne magyar részvétellel.

Trupka Zoltán beszélgetése Kereszturi Ákos planetológussal.

A tíz éve startolt Mars Express kerek évfordulóját egy a vörös bolygó északi jégsapkájáról készült mozaikképpel köszöntötte az ESA.

Kálmán Béla székesfehérvári előadása november 27-én (kedden) délután háromnegyed hatkor kezdődik.

A felvételt nem egy műholdon, hanem egy ballisztikus rakétán repült ultraibolya távcsővel készítették. A műszer csak alig több mint 5 percig működött, de a kutatók szerint megérte!